Szekér (Zeker) család névről 

Szekér családnév feltehető eredete és értelmezése 

A régi magyar családnevek név végmutató szótára szerint a Szekér családnév a társadalmi szerepre, helyzetre utaló családnevek közül a  tevékenységre utaló családnevek közé tartozik, A név első előfordulásának évszáma 1453. év, amely nem tekinthető feltétlenül az adott (család) név legkorábbi adatának.

Zeker, Zekeres, Szeker, Szekér, Szekerce, Szekercés, Szekeres, Szekérgyártó, Szekérmíves, Szekernye, Szekernyés, Szekérvezető, Kerékgyártó (latin alakja: carpentarius, carpentaria, carrus, currus). 

Az összehasonlító nyelvtörténeti vizsgálatok alapján megállapítható a magyar szekérterminológia legrégibb rétege a honfoglalás előtti időkben gyökerezik, és iráni kulturális kapcsolatokra vezethető vissza.

A korai magyarok vándorlásai során találkoztak perzsa kereskedőkkel, áruikkal és sok új dologgal. Az új tárgyaknak a nevét is átvették. Talán, akik ezt követően szekért használtak vagy tulajdonukban volt ez az eszköz már ezzel a jelzővel illeték, különböztették meg egymástól. A perzsa nyelv az úgynevezett iráni nyelvcsaládba tartozik. A tudomány szerint tőlük vehettük át  ezt a bizonyos szekér szót is, amely nyelvünkben így iráni jövevényszó. 

Honfoglaló elődeink bizonyosan használtak állatok vonta kerekes járműveket. Ebből és a kerékhez, a járművel kapcsolatos műszavak alapján valószínűsíthető, hogy szekérkészítő mestereik is voltak. Ez az ősi foglalkozás a faragómesterséghez tartozott, s akkor ismerte meg és sajátította el az őshazában a magyarság, amikor a kerekes jármű használatát. A XIII. században már önálló jobbágy-foglalkozás, de magyar nevét - kerekes, kerékgyártó, szekérgyártó - csak a következő századból ismerjük. Ebből is alakulhatott ki a szekér, > Szekér családnév a gyártó utótag elhagyásával.

1370-es éveitől már céhük bizonyítja, hogy a városokban is gyökeret vert e mesterség. A szekérgyártó központok többnyire városokban, mezővárosokban alakultak ki. Említhetők azonban falusi kerékgyártó központok is, melyek főként erdős vidéken, nagyobb forgalmi központok, fuvaros, szekeres tömörülések közelében működtek. A szekér gondosan szerkesztett mégis egyszerű, mintegy 110-120 főbb alkatrészből álló paraszti, nagyobb terhek szállítására szolgáló négykerekű jármű. 

Korai érdekességek a szekér közszóhoz:

1267. évből való és IV. Béla király oklevelében fordul elő az ingó szekér (currus mobilis), bár még latin nyelven. Ezen oklevél szerint Tamás comes fia Fülöp „a király ügyei intézése végett utazott a római kúriához, és Itália távolabbi vidékeire egy szíjakon függő szekérrel”.

1326. augusztus 3-án írodott  Károly (Róbert) király oklevelében " curru magno vulgo Rudas"  és a "quod currus salibus oneratos"  szó összefüggésben használják.

1342. évben Küküllei János krónikájából származik. Károly Róbert király temetésén az, hogy a holttestet  három ló húzta „currus mobilis, currus ostilarius”-on (temetési hintó) vitték, ami egyértelműen a felfüggesztésre utal és a „hintó” szóban kifejeződő hintálózó (ingó) jelentésnek tükörfordítása.

1343-ban Erzsébet királyné, Károly Róbert király özvegye Nápolyba való utazásakor említették a korabeli feljegyzések a 4-ló húzta hintót, majd még ez évben Nagy Lajos király anyjának Nápolyból Rómába való útja leírásában olvashatunk a 6 ló húzta hintón (currus mobilison) való utazásáról. 

1370. évből származó írásban olvastam a szekér (Zeker) szót „de vno curru vulgariter Rudas Zeker vocatae, quatuor grossos Bohemicales, de curru paruo, Ayanthos Zeker vulgariter vocato duos grossos, similiter”

Nagy Lajos 1372-ben kelt levelében szerepel a szijjakon függő szekér:"Post ipsam curram pendentem transmittere.

1386. évben, Nagy Lajos halála után már mindkét jármű; a szekér és a hintó is szerepel Erzsébet és Mária királynék utazásakor, mikor a Garaiak kíséretében Budáról Dzsakovárra utaztak. 

A Göncölszekér csillagkép első nyelvi alakzatában az 1400-as évek elején, a „Schlägli szójegyzék"-ben: szekérhúgy (akkori írással: „zeker hug") = szekér csillagzat.

Magyarul1421-ben Zsigmond király a kocsi szekérkészítő mestereket bízta meg Erzsébet lánya és V. Albert herceg mennyegzői szekerének elkészítésével .

Az akkori magyar nyelvben 1490-ben is feltűnik először a „hyntho zeker” kifejezés.

Oldal: Szekér család névről
Szántó/Zalaszántó hely,- és a Szekér família családtörténetének kutatása - © 2008 - 2024 - zalaszantoiszeker.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat