Szántó/Zalaszántó hely,- és a Szekér família családtörténetének kutatása

A helytörténet a múltról beszél, de a jelenhez szól. Térj vissza oda, ahol megdobban a szíved és megtalálod lelked otthonát.

                                               Lelkeink pásztorai                                                                                   

husv.jpg 

Áldott Húsvéti (Hósvéti) Ünnepet kívánok ZalaSzántó lakóinak és a Szekér család minden tagjának.

[Nagypénteken tartják a legszigorúbb böjti napot. Ekkor nem sütnek kenyeret, mert az ilyenkor kővé válna. Különösen szerencsétlen nap a nagypéntek, mely a keresztény egyházban Jézus megfeszítésének emléknapja. Az ételszentelésre Zalában is sonkát, kalácsot, tojást, tormát küldtek az Isten házába, vesszőkosárban. Zalában a XX. század elején azok az uradalmi cselédek, akik távol éltek a templomtól, húsvét hajnali eledelüket tarisznyában, kosárban kiakasztották a fákra. Ilyenkor a világot szentelő pápa megáldotta az ő ételeiket is. ]

...

Demeter 1333-1335. évben

János nevezetű az alesperes 1357. évben

Mihály plébános, aki János fia 1419. évben,

György 1421. évben,

[Ismeretlen nevezetű]  körzeti alesperes 1472-ben,

András nevezetű alesperes-plébános 1526-1527. évben, (A török hódoltság korában Szántó esperesi kerület székhelye 20 plébánia tartozott hozzá.)

Dr. Holub József  alapján: András szántói alesperes 1526-ban halt meg. A holmiját a Petők, a kegyurak elvitték, A veszprémi püspök 200 forintot keresett rajta , mint a Keszthelykés jövedelmét , melyről az elhunyt még nem számolt el.

Ferenc alesperes-plébános1550. évben, ugyanott János (oltári vagy kápolnaigazgató és tanító) (Dominus Franciscus vicearchidiaconus, Ibidem Joannes rector altaris (Regestrum de plebanis episcopatus Wesprimiensis dyochesianis ex Anno 1550 Eccles. Cameral. fasc. 19. Nr. 41.) 

Ferenc alesperes-plébános 1555-ben,  [ZML A zalavári és kapornoki konventek hiteleshelyi levéltára nr. 1361 ]

[Ismeretlen nevezetű] plébános 1642-ben Sárkány Miklós keszthelyi kapitány Szántó papja részére négy forintot hagyományozott. Herceg Batthyány család és Illésházi család levéltára: (MOL P 1341 44 cs. (Lad. 23.) Fasc. 2. fol. 21.,)      

Kardos István 1676-1692 között Szántó lakóinak lélek gondozója. 1676-ban és 1692-ben is licenciátus (lelkipásztort kisegítő, leggyakrabban tanító) alapján említik. Természetesen felmerül a lehetőség, hogy utólag vette fel az egyházi rendet és titulatúrájának megfelelően plébánosként folytatta működését.1689 és 1690-ben a település plébánosaként vetette a papírra a nevét. Önkényesen és felhatalmazás nélkül nevezhette magát a falu plébánosának. (forrás: Végh Ferenc, MOL P 235. 18. cs. No. 1880 és 2170,3. cs. No. 599b., 19 cs. No. 2206., 17. cs. No. 1835.)

1728 után alapították újra a veszprémi egyházmegyéhez tartozó helyi plébániát.

Lentÿ (Lenti) István (1697-1760) 1732 - 1740. november 14. között plébános, keszthelyi kerületi esperes. Tanulmányait Nagyszombatban végezte, tudor lett. Bár elődjét még támogatták az egyházi fundusból, ő már megvett egy hegyvámost, és azt alapítványul hagyta, hogy legyen misebor. Mint veszpré­mi nagyprépost halt meg 1760-ban.(Mester)kanonok, 1756-tól olvasókanonok, 1758-tól nagyprépost volt.

Kincsei (Kincsey) Ferenc (1748-1773) zsidi plébános-adminisztrátorként 1741. január 15 - 1743. április végéig. 1738-ban 100 ezüstforintért átengedte Festetics Kristófnak azt a szántói birtokrészt, amelyet a Bakos család a Bocskaiaknak ugyanezen összegért átírt. (VPL: PA. Zalaszántó, OL:FL Protocoll, fam Festetics 1067/1738. Zala Kintsei Ferenc) / 595.o./

Jalics István (1718-1755) 1743. április 24-től plébános, szép írása volt. Plébániáját „non minus zelose, guam laudabiliter”vezette. Szőlőbirtoka után hegyvámot és kilencedet Festetics Kristóf minden jogi következtetés kizárásával elengedte neki…A zalaszántói templomra 20 ezüstforintot … hagyott. (VPL: VC distr. Zal 1746. 152-53 Zalaszántó) /548. o./

Jansó (Janzó, Janzsó) János (? - 1762. április 27.) plébános 1755. április 2-től - †-ig. (A zalaszántói plébániára Festetics Kristóf mutatta be 1755. április 2-án, mint „ virum probum et concionatorem conspicuum. intuitu aliarumque scienttiarum mihi notum ac ipso quogue me requirente” Zalaszántón 1760-ban a Hegyi Pétertől és Ferencitől megvett irtásföldeket 4 forintért. 1762-ben az Elekes Jánostól zálogjogon bírt rétet 15 forintért. Zalaszántón halálozott el. (VPL: Pa Zalaszántó ,P XII 159-160, OL FL Protocoll. fam  Festetics, Janzó J. 1648/1760., 1619/1762.) /552.o./

Forintos Antal (forintosházi) (1736-1766) nszl., plébános 1762. év május 24-től - †-ig. A plébániára gr. Festetics Kristóf ajánlotta. (VPL. P XVIII. 738.) /412. o./ 

Sárkány János (1739-1804) plébános 1766. május 24-től. A zalaszántói plébániára Festetics Kristóf mutatta be 1766. május 21-én. (Dravecz 109. VPL: PP fasc.I) /893.o./

Kaprontzay (Kapronczay) Mihály (1729 - 1788. március 2.) plébános 1771. február 1-től haláláig. Zalaszántón halálozott el. (Dravecz 94., Zalaszántói akv.)/ 569.o./

Gulner Ignác István (1760-1831) nszl., 1788. május 18-tól  plébános 1797. szeptember 7-ig. A zalaszántói plébániára Festetics Judith grófnő mutatta be 1788. május 20-án.  (f.: VPL: AP- PV 554/1788,,  AP -PV. PP fasc. I .  /457. o./)

(Gulner/Gulden István Szántói plébános volt Kopácsy József veszprémi püspök korai védnöke. Kopácsy atyja kőműves volt gyermekét is annak szánta. A veszprémi papnevelde újjáalakításánál figyelt fel az ügyes gyermekre az akkori papnövendék. Szegénysége miatt apja nem tudta taníttatni a fiút. A kanonokok segítségével a költségeket előteremtette, lakást és felügyeletet ő biztosította. A védnökség alatt a tehetséges kis fiú kitűnőre végezte az iskoláit. A szünidőket Zalaszántón töltötte nevelő atyjánál, kinek tanácsait mindig jó szívvel vette. A plébános szenvedélyes vadász volt sokszor elkísérte a felnőtté cserepedett papnövendék. Tanulmányai után tanár lett, de plébánossá akart válni. Nevelőatyja tanácsa alapján azonban tovább tanult és páratlan főpappá vált. forrás: Eitner József és eredeti okmányok alapján ( Zalai Közlöny 1885. ápr. 25. 17. szám) (Gulner/Gulden István 75 évesen még Szántó plébánosa [??] (1829). Kopácsy József veszprémi püspök a veszprémi kanonoki székbe akarja ültetni  atyai jó barátját, de nem vállalja a felkérést és azzal indokolja döntését, hogy nem engedi a szántóhegyi kadarka. (Darnay Kálmán Kaszinozó táblabírák c. korfestő történeti tréfákból) 

A fenti kapcsolatról csak annyit, hogy az feltehetően az igazság és a szerző fantáziájának szüleménye között helyezkedik el, vagy esetleg csak több, nem pontos meghatározás gyengíti a történetét valóság tartalmát. 

Király László (1760 - 1830. augusztus 21.) plébános, tiszteletbeli kanonok. 1797. szeptember 1-től 1829 májusáig. (Festetics György mutatta be)Végrendeletében az ingóságai eladásából befolyt összeg nagyobbik részét a zalaszántói templom, belső díszítésérésre, 100 ezüst forint évi kamatját pedig a szegény iskolamesterek segélyezésére hagyta. Zalaszántón halálozott el. ( VPL: VC distr. 285. Zalaszántó, PV III. PA. Zalaszántó, AD 114/1830.  T fasc. LIV) /597 o./

  kiraly_laszlo_plebanos.jpg

1805-ből a plébános aláírása

Galambos Ferenc (1786 - 1853. augusztus 5.) nszl. 1829. március 23. - 1841. október 4. között plébános, majd 1841. október 15-től kerületi esperes. A plébániára gr. Festetics László mutatta be 1829. április 12-én. A plébánia javadalmába több mint 4000 ezüst forintot épített be… Jelentős számú könyvtárát a zalaszántói plébánia ma is őrzi [!?] Zalaszántón halálozott el. (f.:VPL: AF distr, Kh. 1838. Zalaszántó.- Uo. PP fasc. II)  /429.o./

galambos_ferenc_plebanos_1829.jpg  

1829. április 26-án készült és frissen kinevezett plébános aláírása 

 galambos_ferenc_plebanos_1830-1853.jpg

1830-as plébánia pecsét egy 1853-as iraton halála előtt 6 hónappal    

    [a pecséten Kozma és Damján szentek vehetők ki ]

Szabó János (1817. november 17. - 1888. május 25.) Káplán 1841. január 15-től. Gróf Festetics Tasziló mutatja be Ranolder János veszprémi püspöknek és kinevezi szántói plébániára. Plébános 1853. november 4-től, majd Keszthely kerületi alesperes.  A zalaszántói templomban a régi barokk főoltár helyett az 1972-ig látható oltárt állítatta. A régi oltárból csak a Szent Háromság-szobor maradt meg. Zalaszántón halálozott el, a síremléke mai napig is a temetőben található. (f: VPL. AD38/1841., 530,667/1853. Pa. Zalaszántó) /952. o./

plebanos_siremlekek_sz.j..jpg

Hajba Mihály (1843. október 1. - 1918. december 15.) 1888. július 2-tól adminisztrátor majd plébános 1917. március 15-ig. Királyi Magyar Természettudományi Társulat tagja 1891-ben bizonyosan. Zalaszántón két tantermes iskolát és két tanító lakást építtetett a község költségén 1888-ban. Az iskolára emeletet húzatott ugyanolyan beosztással 1906-ban. A szőlőhegyen (a Szent Donát) kápolnát építtetett 1914-ben. A plébániatemplomot ellátta Jézus Szíve - és Szent Antal-szoborral… Zalaszántón szentmisére és a szegény tanulók felruházására alapítványt tett. Zalaszántón halálozott el, a sírja mai napig a temetőben található. (VPL: AD/P XX.  2029/1888.) /471. o./ 

p1110751.jpg  plebanos_siremlekek_h.m..jpg 

Major (Mrav) György (1883-1950. január 1.) Nevét magyarosította. 1917. március 5-től adminisztrátor majd, 1922. októberétől esperes-plébános. Zalaszántón 2 kat. hold szántót a plébániának, 4321 négyszögöl szántót a templomnak szerzett. Két harangot hozatott. A templomait kifestette, a plébánia házat tataroztatta, az iskolát átalakítatta 5 tantermessé, beépített színpaddal. Zalaszántón halálozott el, a síremléke a mai napig megtalálható a temetőben. (VPL: Pa. Zalaszántó,) /693.o./

                               majoros_gyorgy_plebanos.jpg  plebanos_siremlekek_m.gy..jpg   

Bertalan Béla György (1920 - ?  ) 1945. február 25-től káplán majd 1950. március 25-től 1967. április 19-ig plébános helyettes. Zalaszántón az Országos Műemlék Felügyelőség az ő idejében restaurálta a műemlék templomot kívül belül és feltárta a műemléki részeit. Állandó fizikai munkásként dolgozott ebben… /283.o./

folyt.

 ...

Zalaszántón született lélekgondozók

Sára József esperes 1820. október 2-án Zalaszántón született, Sára Ferenc és Elekes Rozália gyermekeként. 1897. november 21-én halálozott el.

Gelencsér András plébános 1906. június 12-én Zalaszántón született Gelencsér Pál csendőrőrmester és Nemes Mária szülőktől.

forrás: Pfeiffer János, A veszprémi  egyházmegye történeti névtára (1630-1950) püspökei, kanonokjai, papjai 1987., Veszprémi Érseki Levéltár, Zalaszántói plébánia Irattár,Visitatio Canonica, saját kutatási eredmények.  

Ebben a hónapban múlt 4. éve, hogy a település és családunk történetének feltárásába kezdtem. Ilyenkor kicsit mindig elgondolkozom.. Mennyi történet, mennyi szomorúság, mennyi érték és mennyi gyönyörűség…   

 zle_l.jpg

március 29-30. (szit) nagypéntek-nagyszombat

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 50
Tegnapi: 71
Heti: 50
Havi: 1 509
Össz.: 141 775

Látogatottság növelés
Oldal: Lelkeink pásztorai
Szántó/Zalaszántó hely,- és a Szekér família családtörténetének kutatása - © 2008 - 2017 - zalaszantoiszeker.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: nemes pető család - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »