Szántó/Zalaszántó hely,- és a Szekér família családtörténetének kutatása

A helytörténet a múltról beszél, de a jelenhez szól. Térj vissza oda, ahol megdobban a szíved és megtalálod lelked otthonát.

Egy "új" korszak hajnalán

[Szántó 1378. évtől vásártartási joggal bír (vásáros hely, 1423. évben már biztosan oppidum (mezőváros), 1494-től a sedria (nemesi törvényszék) helye és több megyegyűlés színtere.]

1907-ben_a_szantoi_parochia.jpg

1490. április 25-én Szántón kelt levelében Gersei Pethő Péter özvegye, Katalin tudatja János fiával, hogy a birtok szétosztása során Tátika vára az övé és Miklós testvéréé lett tartozékaival, így Szántóval együtt.

1494. évben említik először a szántói új nemesi törvényszéket (sedria). Gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a Zala és Lesence folyók, illetve a Sümeg Káptalanfa határolta terület összes ügyes-bajos, peres dolgait mind a Szántón tartott ítélkezések során rendezték. Szántó, valamikor az 1480-as végén megszűnt szentgróti törvényszék szerepét vette át.

1496. évben a nem nemes Imre fia György házában tartották a sedriát (kéthetente, a 13-15.  napon).

A Tátika vár urai, mindent meg is tettek annak érdekében, hogy a birtokukban lévő mezővárosban maradjon a törvényszék. Szántó mezőváros is dinamikusan fejlődött a XV. században, amelyet maguk a Pethők mozdítottak elő. A törvényszék Szántóra helyezéséhez meg is volt minden eszköze, hiszen 1494 szeptemberét megelőzően 1491-től ismét Pethő Miklós viselte az ispáni címet. Mindenképpen tudatos fejlesztési és politikai, hatalmi koncentrációt kell látnunk a háttérben. A törvényszék mellett a XVI. század elejétől az alperesek vagy Szántón, vagy az uradalommal szoros kötöttségben lévő falvakban - pl. Karmacs- székeltek. A központi szerep a város fejlődésében különösen az építészet terén nyilvánult meg. Valamikor az évtized közepén már a befejezéséhez közeledett a szántói templom átépítése. Ekkor épült a templom tornya, a sokszögletű támpilléres szentély, valamint a déli oldal kápolna, melyet temetkezési helynek szántak a Petők. Feltehetően ekkor építettek maguknak udvarházat is Pethők.

Királyi rendelet Zala megye törvényszékének helyéről

Ulászló isten kegyelméből Magyarország és Csehország stb. királya híveinek, Zala megye nemeseinek és más bármilyen rendű birtokos embereinek összesen és egyenként, üdvözletünket és kegyelmünket küldjük.

Hívünk Pethewfy János és Miklós előadta felségünknek, hogy sokan közületek ama megyében a törvényszéket Zantho (Zalaszántó) mezővárosból máshova akarják áthelyezni. Minthogy pedig ama megye törvényszékét az utóbbi időben Zantho mezővárosban tartották, ezért azt akarjuk, és jelen levelünk során kemény paranccsal rendeljük, hogy amíg Csehországból vissza nem térünk, mindenképen kötelesek lesztek a törvényszéket az említett mezővárosban megtartani. Majd ha a mindenható isten kegyességéből visszatérünk Csehországból, a prelátus (főpap) és báró (főúr) urainkkal törvényszékiek ügyét úgy fogjuk megtárgyalni és eldönteni, hogy köztetek ezentúl nézeteltérés fel ne merüljön. Ettől eltérően rie cselekedjetek. Jelen levelünket annak átolvasása után adjátok vissza az írást felmutatóknak.

Kelt Thata (Tata) várunkban szent Fábián és Sebestyén vértanú ünnepén, pénteken, az úr ezernégyszázkilencvenhetedik esztendejében.

                                 Buthka (Butka) Péter Somogy megyei ispán jelentésére. 

                                     forrás: Latin OL. Mohács előtti gyűjtemény 93.

1497. január 20-án II. Ulászló király figyelembe véve Pethőék kérését elrendelte, hogy Szántó mezővárosban maradjon a törvényszék (sedria hétfőnként (feria II), míg Csehországból haza nem tér. Pethő Miklós 1499 végén vagy 1500 elején halálozott el. (Feltehetően ő az a Pethő, akit a zalaszántói templom gazdagon díszített kápolnájában, az oltár előtti sírban helyeztek örök nyugalomra.)

(1499. január 7-én keltezett oklevélben Zala megye Gerse-i Pethew (Pethő) János kérésére kivizsgálta az alábbi hatalmaskodást: Gerse-i Pethew Miklós az oklevélben név szerint felsorolt Zantho-i jobbágyai, Gáspárral, a Symegh-i (sümegi) várnaggyal, rátörtek az exponens egyik Hydeghkwt-i (hidegkúti) jobbágyának a házára s ott a jobbágyot csaknem megölték, más alkalommal Pethew MIklós felperes Zantho-Hydegkwt-i, ugyancsak név szerint említett jobbágyait elfogta. Mindezek alapján a megye Gerse-i Pethew Miklóst Zantho-i birtokrészén megidézte.)

A XVI-XVIII. század között központja a róla nevezett járás, a "processus Zantoviensis"-nek.

1507-ből ismert, hogy Szántón, a járási székhelyen tartott kistörvényszéki ülést (in oppido Zantho loco scilicet  sedis iudiciariae minori comitatus Zaladiensis) hétfői napokon tartották. Kedd volt a szántói hetivásár napja, amikor nagyobb sokadalom gyűlt egybe a mezővárosban (Holub 1929, 217, 219, 230.; ZO II, 637.).

Gersei Pethő János 1507. szeptember 22-én  Budán II. Ulászlótól kapott címert fiával Ferenccel és testvérével Györggyel. Gersei Pethő János, II. Lajos herceg udvarmestere majd királynéi ajtónállómester nemzetségi címere mellé három további ősi nemzetség címerét is felvette. Az 1507-évben kérelmében előadta, hogy előkelő ősei révén illetik meg ezek a címerek. A négyelt pajzsban ezek a Ják, a Nádasd, a Hont-Pázmány és a Herman nemzetség címere.

cimer_reszlet_gersei.jpg

 

1508. évben Gersei Pethő János, Tamás és Ferenc voltak a birtokosok.

(1520. évben Szántó. II. p. Viti et Modesti. Zala megye Lak-i Herthelendi Mátyás, Bwcza-i Bendek, Koppan-i Benedek, Radoch-i János és Ferenc kérésére kivizsgálta a következő hatalmaskodási eseteket: Zabo (Szabó) János, Gerse-i Pethew György Zantho-i jobbágya, ura megbízásából, az oklevélben név szerint felsorolt, ugyancsak Zantho-i jobbágyokkal a Zala megyei Lak (Vindornyalak) possessio határában fekvő Zabo Rethe nevű rétjét az exponenseknek elfoglalták, hasonlóképp a legelőiket is és a Bywdes Kwth (Büdöskút) nevű folyó vizét medréből kitérítvén elárasztották vele a panaszosok földjeit. Zala megye 1520. október 1-i oklevelének átírásában.

(1524. év június 20. Szántó. II. p. Viti et Modesti. Zala megye hatósága saját, Gerse-i Pethew János fia: Ferenc érdekében Gerse-i Pethew György özvegye: Katalin asszony ellenében kiadott adiudicatoriája alapján vizsgálatot tartott Szántón a tekintetben, hogy Naghpal (Nagy Pál)  Kelemen saját akaratából ment-e Keszthely oppidumba s ott mint jobbágy, vagy mint serviens szolgálta-e néhai Pethew Györgyöt és feleségét: Katalint. Eredeti, papír, a hajtások mentén repedések, a hátlapján négy gyűrűspecsét nyoma. Tanúk neve.)

1528. évben Gersei Pethő Miklós fiai, Tamás és Ferenc, Gersei Pethő János fia Ferenc, Gersei Pethő György fia Antal valamint Rezi és Tátika várának őrsége fegyveresen kifosztották az 1527-ben elhunyt Szántó mezőváros András nevezetű plébános-esperes szántói birtokát. Elrabolták 800 forintnyi értékét. Többek között: 300 forintot érő ezüst holmit, 32 ökröt és tehenet, 4 lovat, 50 sertést, 3 hordó bort, ruhákat valamint a házhoz tartozó dolgokat mintegy 300 forint, értékben és a Keszthelyen beszedett 200 forint tizedet.  

1538. január 22-én Szent Vince ünnepe környékén, Kecsethy Márton veszprémi püspök fegyveres emberei többek között Tobozkői (Thobazekew) Pál a sümegi várból indulva elfoglalták Tátika várát, Pethő Antal foglyul ejtették, feleségét elűzték a várból. A korabeli leírások szerint a püspök kezére kerültek a - török veszély miatt ide menekített - a család és rokonság, a környékbeli nemesi és nem nemesi családok, az örvényesi, keszthelyi egyházak, a segesdi és szentléleki monostorok valamint pálos kolostorok értéktárgyai, arany ezüst tárgyai, ruhái, kincsei és pénzei melyeknek pénzbeli értéke állítólag meghaladta a 100.000 magyar arany forintot.A vár elfoglalására és annak a birtokának, így Szántó település birtoklására azért került sor, mert a korábbi tulajdonos a veszprémi püspökség soha nem nyugodott bele, hogy Tátikai várbirtok Gersei Pethő család kezére került és, amely birtoklás a püspökség részéről 1542-ig bizonyosan de lehet, hogy1550-ig fenn is állt.

július 20. (szit)

1550. év augusztus végén Szántót feldúlva Sümegre érkezik az oszmán-török nagy létszámú sereg Veszprémből. 1553-ban pestis keresi áldozatait a vidéken.

1554. december 7-én íródott Nádasdy Tamás nádor leveléből ismert, hogy a Tátika vár és tartozékai ismét Pethő család kezén van.

1561-ben a király Gyulaffy Lászlót küldte a Pethő-család elhanyagolt várainak szemléjére nádori felszólításban leírt rendbetételének ellenőrzése végett. Szántó sorsa a Tátikavár sorával megegyezik Pethőék anyagi helyzetének romlása miatt.

A török-oszmán hódoltság Magyarországon kezdetét vette. Zalában is megismerték török félhold sötét oldalát. A téma folytatása a http://szeker.hupont.hu/51/a-torok-felhold-sotet-oldalan  menüben folytatódik. 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 111
Tegnapi: 39
Heti: 467
Havi: 2 184
Össz.: 129 818

Látogatottság növelés
Oldal: Egy "új" korszak hajnalán
Szántó/Zalaszántó hely,- és a Szekér família családtörténetének kutatása - © 2008 - 2017 - zalaszantoiszeker.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: világosvár - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »