Szántó/Zalaszántó hely,- és a Szekér família családtörténetének kutatása

A helytörténet a múltról beszél, de a jelenhez szól. Térj vissza oda, ahol megdobban a szíved és megtalálod lelked otthonát.

Leírások, jegyzékek..

Az 1785-1787. évi összeírásban szereplő egyetlen nemest Zala Megyei Levéltár nemesi kataszterében találtam meg. Mesteri (Josephus) József kétségtelen nemes 1790-ben, akit az írások már 1771-ben is említik, mint Szántói lakost

1790._mesteri_josephus_szanto_ketsegtelen_nemes.jpg

Az 1784-1787. évi népszámlálás valós célja a kutatók szerint a népességen belül, elsősorban az adózásban és a katonaállításban egyaránt fontos férfinépesség pontos megismerése volt, illetőleg a fontos szerepet játszó foglalkozási csoportok számához kívánt pontos adatokat beszerezni.                                                                                               

Egy leírás a népesség számlálást követő évből, talán 1786-ból

.. Az úton továbbhaladva a járásnak nevet adó Szántó falu következik, amely Keszthelytől északra fekszik. 1785-ben ennek a falunak is Festetics György gróf volt a földesura. 187 házat és 1049 lakost jegyeztek fel benne. A leírás magyar falunak írja, amelynek katolikus lakosai vannak. Sümegtől 1 1/2 mérföldre fekszik. Határa termékeny, szőlei jók, „vagyonnyai külömbfélék”……

(forrás: Bél Mátyás, Mérey Klára)

       1789-bol.jpg  1789_03.02.jpg          

Az 1789. évi Kilenczed Hegyvám Bor Conscriptiója 213 családfőt (személyt), többek között a 32. Szekér Benedek, 112. Szekér Mihály, 136. Smauz/Mausz Mátyás Hegy Bíró, 202. Szekér György, 207. öreg Nyavaládi Tóth János hajdú.

Az 1789. évi Szántói és Szőllősi kukoritza és burgonya conscriptió szerint 17 szántói család termelt e fajta kultúrnövényeket, de Szekér család a felsorolás szerint akkor még nem termelt, amelyből szintén a 9-ed részt meg kellet fizetni a földesúrnak.  (Aki ismer, az tudja miért érdekes számomra ez a megállapítás.) 

Az 1791. évi Hegyvám Borok conscriptió-ból tudjuk, hogy Szántón Vida Ferenc (ő 1783-ban is molnárként található) és Tollár László akkor tájt molnárok voltak, Korfis György pedig hajdú.

Érdekesség: A magyarországi nagybirtok kormányzata című kiadványban olvastam Szántó helységgel kapcsolatban, hogy 1784-1875. év között az úrbéres cenzus 153 forint volt. 1798. évben jelentette a község a keszthelyi tiszttartóságnak, hogy már 1 éve elhasadt a harang. A hangja oly fogyatkozott, hogy alig 10 házig hallható.

május 7.



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 41
Tegnapi: 53
Heti: 94
Havi: 1 090
Össz.: 307 374

Látogatottság növelés
Oldal: Leírások, jegyzékek..
Szántó/Zalaszántó hely,- és a Szekér família családtörténetének kutatása - © 2008 - 2024 - zalaszantoiszeker.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »