Szántó/Zalaszántó hely,- és a Szekér família családtörténetének kutatása

A helytörténet a múltról beszél, de a jelenhez szól. Térj vissza oda, ahol megdobban a szíved és megtalálod lelked otthonát.

Molnárok és malmok

vmz.jpg

helytörténethez:

Szántó településen ismereteink szerint már 1599-ben öt molnár fizetett taksát (adót) a töröknek, tehát feltehetően már több malom működött ekkor. Egy évszázadot követően az 1700. évben 4 lisztes malom működik. 1706. évben a nemes Bakács család többek között Puszta malomhelyet is elad. Az 1736. évi általános adóalapösszeírás szerint feltehető malom "árendások" és/vagy molnárok: Joannes Adorján, Georg Mólnár, Ludovicus Bezeredi, Lucas Süte, Martinus Süte, Michael Mólnár.

1746-ban egy térképen Rezi "fellegvár"-ral szemben lévő malom (Mola) 

1746.jpg

1750-ben egy általános adóalap összeírásban szerepel malom megjegyzéssel két név Bosok Páll és Farkas János.  

Egy 1757-es összeírásban a malmokat és molnárokat vettek számba, Molnár István, Páll György, Ballér Ferenc és Tollár Mihály molnárok nevét jegyezték föl. Általános adóalap összeírásnál 1770-1772 között említenek molnárokat: ifj. Adorján Gergel, Adorján Ferencz, Sütő István, Gál Ferenc, Odorján János, Farkas Mihály, Bosok Pálné. 

1771-es adóalap összeírásban Vasmatics József  a falu molnára

1771-ben_vasmatics_jozsef_a_falu_molnara_2.jpg

1783-ban Vida Ferenc molnár két kerekes (patak) malomban, Vasmatics János egy kerekes (patak) malomba őrölte a gabonát. Az utóbbi az 1771-ben összeírt Vasmatics Józsefnek a fia lehet.

A Festetics levéltárban őrzött írások szerint 1783-ban összeírták a község összes fontosabb épületeit ez alapján a malmokról részletesebben.

24. Vagyon Kováchi pusztárúl folyo patakocska felső Malom egy kerekes. A épület jó státuszú zsuppal födött.

25. Ugyan ezen patakocskán középső malom  szalmával födött. Tollár József a molnár.

27.  Vagyon alsó kő malom 2 kerekes szalmával födött, melynek Vida Ferencz a molnára.    

28. Vagyon Nagy  Zsidi nevezetű malom egy kerekes szalmával födött, jó státuszú   melyen Vasmatics József szolgál.   (MNL P 275 64.  20) (2013 május)                              

1780-ban egy úrbéri térképen jelölve mint a szántói Puszta malom (Molitoris)

1783.jpg

(Lehet, hogy ez volt az 1706. évben a nemes Bakács család által eladott Puszta malom hely.) 1785. évben is 2 lisztes malmot írnak össze.

(A falutól délre, azon a patakok, amin a felsőzsidi malmok is vannak, egymástól jó távol két malom, házzal. A keleti malomhoz út is vezet. Az egyik malom a Púposhegyi aljai malom 12 lélekkel. A másik 1785-ben összeírt Gergely-malom megvan még 1962-ben, is  ezen a néven Szántó külterületi lakott helye. A Gergely malom romjai láthatók még, az 1970-es évek végén, amelyet 1982-ben bontottak le. Ez egy vízi malom volt, amelynek a Nagysédi patak egyik mesterséges leválasztott ága szolgáltatta a hajtóerőt. A Jajvölgyben a molnársegédek lakásai voltak.) 

A Szántói 1791. évi Hegyvám Borok conscriptió-ból ismerjük Vida Ferenc és Tollár László molnárt. 

1811. augusztus 5-én a szántói községi előljárok által készített "jó modú" néhai Boros József molnár hagyatéki becsüjében a felsorolás szinten megismerjük a nagyon sok famunkához kapcsolodó mesterség (tislér) szerszámát, 9 féle boroshordóját  a szántó hegyen lévő szőlőt pincével  és szőlőtermesztéshez kapcsolodó klf. eszközöket.(MNL P 274 R 16 Fasc. I. No. 25)

(Török János (árendás) molnár 1774-ben született, 1826. május 9-én halálozott el. Felesége Kenyeres Katalin. Török János (23 éves) 1802. április 26-án kötött házasságot. 1803-1817 között feltehetően Zalaszántón éltek. Gyermekei Teréz, János.)

1819-ből ismert egy hagyatéki összeírásból Tombor István (árendás) molnár. 

1824. szeptember 20-án íródott kötelező levélből ismerjük meg Rozina Joseff árendás molnárt, akit 1827-ben is említenek mint malmos. (MNL. P 275 63. )

1825. évben a Nagyséti (Nagysédi) malmot Contractus alapján Verebélyi János molnár  bérelte. 1826. március 30-án írodott beadványból ismerjük Bisztrovits János "Molnár Mestert". Egy Szekér Mihály ( néhai Szekér János fia, Bisztrovits János mostoha gyermeke),  nevezetű pedig ekkor tájt tanulja a Molnár Mesterséget.1832. évben 6 lisztes malmot (felül csapott lisztelő malom) írnak össze.

1853-ban egy Szántó helség határának térképen  a falutól dél és dél-keletre  a már korábban említett két malom  és  a kapcsolódó földek jelölve

1853-ban_ket_malom.jpg

Korábban egy 1845-ben készült térképen a település keleti részén is jelölnek egy malmot 

1845.jpg

1876-ban Zalaszántón 4 daráló vízimalmot és 1 db olajütő malmot írtak össze a településen.

nagy_f_olajuto.jpg

Nagy Ferenc

Olajütő malom tulajdonos volt Nagy Ferenc (későbbi községbíró) az 1870-es évektől a 1910-es évek végéig. A falu közepén, a régi Fő utca 40 alatt volt található az olajmalom az épületcsoport nyugati felénél. Az olajütők berendezése, technológiai felszerelése és üzemeltetése a molnármesterség speciális ágazatává vált az idők során. Az olajkészítés fő időszaka a tél, különösen a két hosszú böjti időszak előtti hetek. A fenti malomban volt egy fekvő benzinmotor, elődaráló munkagéppel majd egy darálóval, két aknás kézi préssel, pirítóval és egy három méteres „pogácsázó” munkapaddal.

A tökmagolaj előállításának menete az alábbi volt: 

A lehetőleg légszáraz tökmag elődarálása után (amikor is a héj lerostálása és kiszelelése is megtörtént) a finom darálóra került. A búzadara szemcsézethez hasonló tökmagdara a pirító üstbe került, ott hevítéssel a szárazanyag összehúzódott, az olaj csillogóan a felületre jutva préselhető lett. Ekkor az olajos masszát feneketlen acélhengerbe tették vászonbélésbe döngölve. Ez volt a pogácsázás. A mintegy 35-40 cm átmérőjű és 12 cm magas hengerbe mintegy kenyérként bele volt döngölve és vászonnal borítva a massza. Így aztán ez a szilárd fenékkel sem alul sem felül nem zárt gyűrű egy vízszintes irányba összepréselő két fémpofa közé került a présgépben. Az összenyomás során az olaj a présgép alsó nyílásán a felfogó edénybe folyt. Illatos, értékes, tápláló, sokoldalúan felhasználható anyag lett az eredmény. Főzésre, étkezésre (káposzta, retek, babsaláta) házi gyógyászatra, világításra (olajmécses) nélkülözhetetlen saját termésű kincs vált.               

                                 forrás: Nagy Ferenc leszármazottától...  Köszönet  Nagy Mártonnak 2013. február

1881-ben Patyi vagy Pattyi István a Falu malom molnáraként  Herceg Istvánt a Felső malom molnáraként említik.1889. október 9-én kelt vízimű igazolásban Major György és János zalaszántói lakosok zalaszántói malomra vonatkozó [vízjogi ML] jogosítvány szerepel. 1891. év adó kivetési lajstromában Patyi István molnárt írnak össze.1897-ben Hegyaljai és Gergely malmot említenek az írások. 

(Az 1800-as évek végén „nagy” Zala megye területén mintegy 200 gőz- és vízimalmot tartottak számon.)

vizimalom_a_zalaszantoi_puposhegy_alatt._epulet_1908.jpg

Vízimalom a Zalaszántón Púposhegy alatt (1908)  a Balatoni Múzeum adatbázisából. fr.: 2016

A XX. század elején kb.1915 körül Zalaszántón 2 gőzmalom (Böhm Mór és a Kreisler malom (utóbbi 1912-ban épült) valamint a Major János féle vízi daráló malom működött. 1925-ben a már említett gőzmalmokat írják össze ismét. 1919-1926. évek között a felsőzsidi születésű Vid Ferenc a Falu malom molnárja.

Hullay Ferenc 1919. évben vásárolta meg Noé Antalné (szül.: Herczeg Vilma) zalaszántói lakostól az 1910-ben tervezett vízimalmot, amely Bodonkút területén volt és a Séd patak hajtotta. A vízi malom 1938-ig egy jelentősebb árvíz alkalmáig üzemelt. Ekkor az építmény használhatatlanná vált. Működése alatt a malomban fűrészüzem működött, amely az egész család megélhetését biztosította.  Ezt követően a háborús időszak miatt a felújítás meghiúsult. 1947. év környékén ifj. Hullay Ferencre örökölte a malmot. Az 1950-es évek közepén a vízi (gatter) malmot újjáépítette és ezt követően üzemeltette egészen 1969-ig az egész család és a település javára.

                                                                     forrás: Hullay László 2013. február

hullay_malom.jpg

(1933-ban az első zalaszántói gőzmalom tulajdonosa özv. Kreisler Miksáné, született Spitzer Gizella. A malmot néhai Kreisler Miksa (szül.: 1856) 1912-ben alapította.Tanult molnár és gépész volt. Számos helyen volt önálló üzeme. 1932-ben halálozott el. 1 fia, 2 leánya maradt utánna.) 

1946-ban a községben 2 vámőrlő malom működött. Az egyik malom 32 HP esős gőzgéppel hajtott, 3 hengerszékes gőzmalom a másik 35 HP fatüzelésű szívógáz motorral hajtott  3 hengerszékes vámmalom. 1947-ben Tamás  István bérlő malmát is feljegyezték.

bohm-mor_fele_malom.jpg

Böhm Mór féle malom 1936-ban (középen ülve a tulajdonos)

bohm_fele_malom_2012.jpg

Böhm Mór féle malom 2012-ben

Volt még többek között egy 1948-tól a volt Kreisler féle malom özv. Varga Ferencné használatában, amely később a termelőszövetkezet műhelye, 1940-1950. év között György-malom (Böhm féle), amelyet György József bérelte és később az a termelőszövetkezet magtára lett.

gyorgy_jozsef_fomolnar_malomberlo.jpg

(György József molnár, malombérlő, (szül.: 1886 Somogyvár). Az ipart Gamáson tanulta ki. Számos helyen dolgozott. 1913 óta a zalaszántói Böhm malom főmolnára volt. 1933 júliusától pedig bérlője. 1915-ben bevonult a 19. honvédgyalogezredhez, ugyanezen évben orosz fogságba került, ahonnan 1918-ban megszökött. A Zalaszántói Iparoskör alapításában részt vett. Felesége: Szomi Terézia, 3 fia született.)  

kreizer_fele.jpg

Kreisler féle malomból ami megmaradt

A korai leírások szerint már a török idők alatt is (Kovácsi) patak fekvőköves vízi daráló malom működött az 1937-ban öröklött, Major János féle és 1945-ben tulajdont szerző és ma Kotsy Nándor féle malom helyén, innen származik mai elnevezése. A település un. Nyolcholdi táblától keletre folyik tovább a Kovácsi patak, mely az évszázadok múlásával medret vájt magának, a Malomvölgyet. 

1932-ben_iparosok.jpg

1932. év környékén az iparosok balról-jobbra:1. Kotsy Ferencz, 2. ?, 3.Gyulyás Zsigmond cipész, 4.Benkő Kálmán fűtő, 5 Alacsony József vendéglős,6. Kálmán Ferencz, 7.Pents József bádogos, 8. Kotsy József,

gyermekek: b-j,  1. Kotsy Nándi, 2.Gábor Bandi

kotsy_nandor_19_evesen.jpg

Kotsy Nándi 19 évesen

Egy hiteles történet: Kotsy Ferenc molnár és gépészkovács mester, több cséplőgép tulajdonosa volt. Karmacs és Bazsi községekben üzemeltett saját tulajdonú daráló üzemeket. A hadifogságból, mint levente 1945. év végén tért haza Kotsy Nándor. A családi döntés alapján döntöttek úgy, hogy a vidéki üzemeket tovább nem működtetik, így került sor a zalaszántói vízimalom megvételére. A daráló malmot 1945. november 8-án vásárolta meg Kotsy Nándor, Kotsy Ferenc és édesanyja (szülei) segítségével, Major István és Horváth Ilona zalaszántói lakosoktól un.vízjoggal együtt.  Abban az időben, egy zsúpfedeles épületben egy fekvőköves daráló működött, mely egy fedél alatt volt a tulajdonos lakóházával. A vásárlást követően 1946-ban teljesen újjá lett építve a malom épülete. Zalaszántón 2 gőzmalom működött, nagy volt a vonzás körzete. A környező 15 településről mind a zalaszántói malomba jártak őröltetni. Minden gazda a saját gabonáját őröltette meg. Sokszor a vidékiek ott éjszakáztak, míg a gabonából a liszt el nem készült. A Kotsy család terve az volt, hogy egy kicsi, de modern malmot hoznak létre, amellyel majd fel tudják venni a versenyt a régebbi elavult malmokkal. A malom újjáépítése a háborút követően nagy nehézségekbe ütközött. A munkálatok kézi erővel  - tekintettel arra, hogy áram nem volt - kellet elvégezni. A felülcsapott vizes kerék és az épület ennek dacára 1946. év végére teljesen elkészült. Lisztőrlő malom üzemeltetésére kértek engedélyt, amelyet az 1952-ben bekövetkezett kisüzemek államosítása miatt már nem kaphattak meg. Az állam részére többek között a cséplőgépeket és gépállomásokat le kellett adni térítés nélkül. Az akkor hatalom bevonta ezt követően az iparigazolványokat. Termelő eszköz, egyén kezén nem maradhatott! Az 50-es években államosították a 2 zalaszántói malmot is. 1959 decemberében Zalaszántó is belépett a Termelő szövetkezetbe. A darálási tevékenység az egyéni gazdaság megszűntét követően lecsökkent. 1963-ban a darálómalomhoz vezető árokból a vizet a Termelő szövetkezet elvezetette a kertészetbe és ezután a vizes kerék üzemeltetése megszűnt.1992-ben 30 éves pihenést követően a vizes kerék üzembe állítását szerette volna Kotsy Nándor. A régi Községi Tanács téves (nem jogos) tájékoztatása alapján azonban a vízjogi engedélyt megszüntette, így az épületet nem tudta minden igyekezet ellenére sem hasznosítattni.1999. év végén értékesítette a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak az épületet, aki jó gazda módján helyrehozatta és mai napig működteti azt.

major_janos_fele_daralo_1945-ben.jpg

kotsy_nandor_fele_malom_1999-ben.jpg

Egy tájékoztató a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részéről a Kotsy vízi daráló malomról: 1946-ban teljesen új malom épületet épített az új tulajdonos, azzal a szándékkal, hogy egy modern lisztőrlő malmot hozzanak létre. A malomkereket a közelben eredő Zerna-patak vize hajtotta. 1947-ben az iparosokat szövetkezetbe tömörítették, az üzemeket pedig államosították, így a lisztőrlés nem jött létre. Későbbiekben Kotsy család csak az állatok részére takarmánygabonát darált egészen 1974-ig. A darálás meghajtását rövid ideig egy darab 390 cm átmérőjű, felülcsapott vízikerék, majd dieselmotor biztosította, később villamosenergia-meghajtásra szerelték át. Az elhanyagolt épületet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2000. év januárjában vásárolta meg, magyar-svájci együttműködés keretében. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával 2003-ban az épület felújítása, 2004-ben a bemutatóhely kialakítása Széchenyi Terv pályázatból, 43 millió Ft támogatásból valósult meg.

ujkori_atadas.jpg

2005. április 14-én a Kotsy bemutató malom újkori megnyitásán Kotsy Nándi bácsi, Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel  

kotsy_fele_malom_mostanaban.jpg 

     (forrás: saját kutatás, Molnár László, Kotsy Nándor, Balaton-felvidéki Nemzeti Park és Bodri László-Madarász Gyula-Zsadányi Oszkár:Zalavármegye ismertetője (1933) ZML  Ált. adóa. összei., lajstromok Szántó)

Nagy Márton  Zalaszántó szülöttének költeménye:

 A malom 

Gyermekkoromtól fogva csak kísér
egy bükkerdőn fakadt dalos kis ér.
Nem volt patak, nem volt még part se szebb,
virág sem nyílott máshol színesebb,
mint partjain, hol esni kezd a domb
s meséket mond egy kis vizes malom.

Hatéves voltam, még emlékezem:
csodára tárult bámuló szemem,
mikor megláttam. Ujjongtam: de szép
a nagy víz! És az óriáskerék!
Éjente még ma is, ha fáj a csend
a habzó zúgó víz fülembe cseng.

Sokat játszottam, jártam arra még
s már kisebb lett az óriáskerék.
Nőttem, nem láttam semmiben csodát,
tudtam, miért kellett a vízre a gát.
Azt is megtudtam, mi a fájdalom,
de szebb lett, egyre szebb a vén malom.

A nádtető, mint ünneplő kalap
sötétedett az ősi hárs alatt,
díszbab kúszott rá s bokrétát kötött
piros virágból az eresz fölött.
Félig lehunyva keskeny ablakok
nézték, hogy lenn a nagy kerék forog

Szaladt felül a víz s a mélybe hullt,
így nyelte el sok évemet a múlt.
S a ritmus ott csak szikrázó csodás
keréken csorgó csengő csobogás,
de sorsomban egy sor fájó ütem,
az elmúlás és szálló életem.

Egy kép bennem örökre megmaradt:
virágzó hársfák közt falunk alatt
patak, malom s a nagy vizes kerék,
egykor csodám, most fájó régi kép,
hulló vízgyöngyök, halkuló mese.
S én sírok érte, hű szerelmese!

május 9. (szit) 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 75
Tegnapi: 65
Heti: 140
Havi: 1 240
Össz.: 137 035

Látogatottság növelés
Oldal: Molnárok és malmok (friss.)
Szántó/Zalaszántó hely,- és a Szekér família családtörténetének kutatása - © 2008 - 2017 - zalaszantoiszeker.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: zalaszántó templom - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »