A gersei Pethő nemesi család impériuma

1437. év október 31-től kezdetét veszi a Gersei Pethő família Tátika váruradalmához tartozó legnagyobb településének Szántó birtoklása, közel 330 éven keresztül.

(A Gersei Pethő család ezen ágának ez vált a közös birtokává, amelyet a következő évszázadok során fölosztottak egymás között és az ősiség elv alapján sem került ki a kezükből, mert ha kihalt az egyik ág, akkor az aviticitás alapján másik örökölte.) 

1438. március 25. kelt oklevélében Albert király Gersei Pethő János fiai, László és Péter vasi és zalai ispánok részére Zsigmond király törökellenes és a husziták és táboriták elleni hadjáratában szerzett érdemeikért, Peter Németországban, Lombardiában, Tusciaban és Itália más részein teljesített szolgálataiért, továbbá magának Albertnak tett szolgálataikért a Zala megyei Tadika castrumot, Zantho, Wathka, Hydegkwth, Kowachy, Wybeech possessiokat és villákat stb. adományozta.

1440. évben (Luxemburgi) Erzsébet királyné, Gersei Pethő János fiai, László és Péter királyi hűtlensége miatt többek között Szántót, Zágorhidai Demeternek, Jánosnak és Jakabnak adományozta.

1440. év augusztusában Erzsébet királyné (V. László anyja) hívei Cillei Ulrik vezetésével többek között Gersei Pethők birtoklását akarták szétzúzni Zalában. A lővőldi prior által Tapolca templomerődjében gyűjtött zsoldosok a Tátika és Rezi vár alkotta uradalom ellen intéztek támadást, mely során kifosztották Keszthely és Szántó mezővárosokat. A városok és falvak jobbágyait megverték, sokukat megölték. …A hadjárat következtében Zala megye nagy része Erzsébet pártiak kezére került. (Tátika és feltehetően Szántó is ennek ellenére a megerősödött Pethő család fennhatósága alatt maradhatott.)

1441. március 17. Szántó egyháza Szent Cosma és Damján tiszteletére van felszentelve., annak temetőjében egy kápolna áll, amelynek Gyümölcsoltó Boldogasszony napján  1 éves és 40 napos búcsú engedélyeztetik.  

1444-ben abban az anarchikus időben támadás érhette Szántót is a Gersei Pethő ősi ellenfelei, a Szécsi János és Rozgonyi János emberei részéről.

1445. augusztus végén a Marcali Bán Dénes fiai (Somogy megyei ispánok) és serege többek között Szántó mezővárosból a mezőn szántó jobbágyok ekéitől 24 ökröt elhajtottak, az ekevasakat és az ekék tartozékait elvitték, az ekével dolgozó jobbágyokat megverték és megsebesítették. A hatalmaskodás során kettőt pedig elfogtak és Szentgyörgy várába hurcoltak..

1461.évben a Szécsi (Zeeczi) Miklós és János valamint Miklós fia: Miklós, (Szécsi Miklós volt Zala megye korábbi ispánja) nagy (haddal) sereggel rátámadtak többek között Szántó mezővárosra. Kifosztották a Pethők kúriáját. Ugyancsak megszenvedték a támadást a Pethő jobbágyok, akiket mindenükből kiforgattak a hatalmaskodók.

1466. március 23. Buda (latin nyelvezetű oklevél)

(Hunyadi) I. Mátyás király bizonyítja, hogy György székesfehérvári kanonok, a Szent Katalin kápolna vezetője, a király perszonális prézencia előtt Gersei Pető János, anyja: Katalin asszony, Wanyarcz-i (Vonyarci) Pál deák, Wyzy (Vizi) Gál és többi név szerint felsorolt sok társuk ellen az alábbi panaszt emelte: Kezthel, Tamay, Rezy, Zantho és Syd zala megyei possessiókban lakó, név szerint felsorolt jobbágyaik a nevezett Pető Miklós és György megbízásából a panaszos elsőben levő kuriáját feltörték, kifosztották, a felsorolt terményeket és állatokat elhajtották, sok jobbágyot súlyosan megvertek és az asszonyokat lovak szügyével trucidálták (meggyaláz, lemészáról), a jobbágyok javait, t.i. borait Thathyka várába vitték s összesen több mint 1000 arany forint kárt okoztak. A király az alperesek részére összesen 152 eskütárssal - egyenként 12 eskütárssal - a kapornaki konvent előtt május 19-én leteendő esküt ítél meg arra, hogy a fenti eskü letéte után, annak 8. napján, Keszthelyen maga vagy villicusa a hatalmaskodásban résztvevő jobbágyok részéről is szolgáltasson jogot.

Zantho mezővárosában a jobbágyok névsorában találtam Thoma (3eker) Zeker (Szekér) …nevezetű  felmenőnket..   (DL 93353) 

Na, itt álljunk meg egy szóra ismét… A Gergely naptár szerint 1466. március 23-át írtak az akkori oklevél tanúsága szerint. Ez az oklevél egy akkor „szokásos” földesúri hatalmaskodás lezárása. Kőfalvi Tamás szerint a középkori hatalmaskodás (factum potentiale) - amely az egyik leggyakrabban elkövetett bűncselekménye volt - végrehajtásának számtalan indoka és formája létezett. Éjszakai cselvetések, utazók megtámadása, falvak felgyújtása, emberrablás, különböző épületek kifosztása, a birtok határainak erőszakos megváltoztatása, sőt időnként valóságos várostromok jellemezték a békésnek egyáltalán nem mondható hétköznapokat. A hatalmaskodás ebben az esetben is a váruradalom birtokosának, az akkori földesúrnak a céljait tükrözte, de mint minden esetben a mostani „piszkos munkát” is a szegény jobbágy emberekkel végeztették el, az akkori nagyúri akarat szerint. Itt a szántói jobbágyok felsorolása között találtam Thoma Zeker (Szekér Tamás) egyik legrégebbi felmenőnkre. Az eltelt 545 év nagy idő. De ismét bizonyosságot szereztünk, ha sajnos így is, hogy Szántó településen már ekkor éltek a Szekér családból. Nézzünk végig majd egyszer a történelmen Szántón jöttek mentek a püspökök, várurak, várbirtokosok, földesurak, nemesek, nagyurak, nagybirtokosok, főurak, kisbirtokosok, főemberek, bárok, grófok és különféle más előkelők, de az ősi Szekér családból mindig élt és él ott valaki. Egy kis túlzással az is mondhatjuk, Ők az egyik igazi örökös „birtokosai” a zalai Szántó településnek a mai Zalaszántónak. Az idők folyamán a túlélést mutatják meg sok esetben a régi Szekér família tagjai, a minden szenvedésen, megpróbáltatáson, nehézségen, túl mutató túlélést, amivel ma is példát adhatnak a mai kor utódainak.     

1467. év decemberében Kanizsai László - néhai- László király elhunyta után - familiárisaival és más személyekkel Pethő Miklós (V. László lovászmestere) Szántó birtokára támadtak, azt felprédálták és az ott lakó jobbágyakat kifosztották

 (Közli a konventtel Gersei Pető László fia Miklós ós Zepethk-i Domokos panaszát, amely szerint Kanizsai László, néhai László király elhunyta után, név szerint felsorolt familiárisaival és más személyekkel a panaszos Pető Miklós Zala megyei Zantho nevű possessiójára tört,azt felprédálta és az ott lakó jobbágyakat kifosztotta,Zenthbalas-i Balázs pedig még az Albert király halála utáni időkben elfogta a panaszos Domokost s 16 forintot érő lovát elvette majd halála után e Balázs fia Tamás hatalmaskodott vele szemben jegyben elrendeli a panasz tárgyában a tanú vallatást)

 1468. évben egy évtized után ismét összeütközésbe kerültek Pethők a Kanizsai családdal. Kanizsai László familiárisai Szántó mezővárosra támadtak és két, 32 forintot érő hordó bort vittek el.

1470. év nyarán Gersei Pethő Miklós keszthelyi jobbágya Bertalan fia Márton, Gersei Pethő György özvegye, Katalin asszony és fiai János és György szintén keszthelyi jobbágyát, Faber Benedeket a karján megsebesítette, majd familiárisait és név szerint felsorolt Szántó birtokán lakó jobbágyait a panaszosok Rezi birtokában a Rezi-i Berek vizén álló malmára küldte és annak gátját és kerekeit tönkretétette,végül más keszthelyi jobbágyokat megveretett és velük hatalmaskodott.

1471. évben Pethő Miklós, Hunyadi Mátyás királyi pohárnokmestere és hadvezére a családi civakodás és az állandósult pereskedéseket követően, Vasvár és Szántó mezővárosokban megszállta unokatestvére János birtokait.

1473. évben Polyányi János, Unyani Kun András és emberei Szántón elvették a jobbágyok borait és több erőszakosságot követtek el. Kohári Antal rezi alvárnagy a fenti hírre Szántóra érkezett és Kun Andrást és embereit felszólította az erőszakos cselekmények befejezésére. A feldühödött Kun és fegyveresei neki rontottak az alvárnagynak és megkötözték. A szántói és hidegkúti nép ezt látván Kohári Antal védelmére kelt és a harcban megölték Kun Andrást.

1474. évben Szántó mezővárosban 29 porta számláltatott.

1481. évben Enyingi Török Ambrus familiárisaival Szántó birtokon hatalmaskodtak, megzsarolták és kifosztották a jobbágyokat.

1480-1490. év között virágzó nagyvázsonyi pálos műhely végezhette feltehetően Zalaszántó templomának, akkori nagymértékű átalakítását, amely megelőzhette a nagyvázsonyi Szt. István templom átépítését és feltehetően elkészülhetett arra az időre, hogy a nemesi törvényszéket (sedria) áthelyezték Szántóra.   

július 4-5. (szit)

Oldal: A gersei Pethő nemesi család impériuma
Szántó/Zalaszántó hely,- és a Szekér família családtörténetének kutatása - © 2008 - 2024 - zalaszantoiszeker.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat