XVIII. század legvégén

Magyarországon a kévébe kötött gabonát általában négyágú kereszt alakba rakták össze; mégpedig úgy, hogy a kévék kalászos feje befele néz és egymáson fekszik, a kévék tusája kifelé helyezkedik el. Ez a rakási mód független attól, hogy a keresztben mennyi a kévék száma. A kereszt aljára rendszerint egy visszahajtott fejű kévét (bujtó-, tolvajkéve), esetleg a tarlón összekapart kuszából álló csomót tesznek, és erre fektetik a többi kéve fejét. Ezeket az alsó kéve, kusza megvédi a rothadástól és bizonyos fokig a kártevő rágcsálóktól. A kereszt tetejére minden esetben egy kévét erősítenek (pap, kalap, sapka, púp). Ehhez a kalászos részt szépen szétteregetik és lekötik a kereszt lábához. A felső kéve széthúzott feje védi a többieket; ez a kéve tusájával mindig arra fordul, amerről általában a zivatarok szoktak jönni. A kéve a levágott és összekötözött gabona legkisebb mértékegysége. A tarlón kévébe kötött kiszáradási céllal összerakott szálas gabona elnevezései a magyarban általában szláv eredetűek: kereszt, kepe. Zalában a keresztben elhelyezett kévék száma 20-21.

A XVIII. század utolsó Kilenczed és Hegyvám Borok Conscriptója 1799. december 13-án készült. Mindösszesen 218 család (személy) szolgáltatott be az összeírásban meghatározott mennyiségű bort.  Ebben találtatott többek között 51. Szekér Márton, 116. Mauz Mátyás, 173. Szekér Ferenc, 177. Szekér Mihály, 201. Szekér György.

Eddig ismert Szántó birtokosai a XVIII. században és környékén:

Báró Gersei Pethő László 1677-ig, Nádasdy István, Magyar Kincstár, ezt követően kb. 1695-től herceg Eszterházy Pál nádor (1700) részbirtokos 1712-ig, Babócsay Ferenc keszthelyi kapitány, részbirtokos (1700) 1710-ig, Lengyel János (?) 1714-ig, Bakács Sándor özvegye és Bakács Lukács részbirtokos (1700) 1722-ig, báró Ebergényi László részbirtokos (1700) 1724-ig, 1713-1715 között bizonyosan Eszterházy József, minden bizonnyal Babocsay család (Pál),(1715), Bakács bárónő (1715), Festetics család (!) (1715, Eszterházy Miklós(?), Hagymásy István, Gersei Pethő Zsigmond vagy Gersei Pethő János(?) 1738/39-ig, gróf Festetics Kristóf 1738-1766/68 között, gróf Festetics Pál 1766/68-1782 között, gróf Festetics György 1782-1819 között.

(Eszterházy Pál nádor birtokait az Eszterházyak három ága közt osztotta meg, három hitbizományt alakítván. A második ágé lett: Alsólendva, Nempty, Csobánc, Hegyesd, Tamási, Simontornya, Ozora, Koppány, Kaposvár, Keszthely, Tádika, Rezi, Dombó, Sásd s Döbrököz várak és uradalmak a pesti és fehérvári házakkal.)

Festetics család birtokszerzéséhez a források szerint:

Egyes források szerint a Festetics család 1739-ben megvásárolta akkor hatalmas összegnek számító 24 ezer forintért Pethő János keszthelyi birtokait. Más forrás szerint miután 1730-ban meghalt Pethő János, és vele kihalt a család Dunántúlon birtokos ága, Festetics Kristóf a család másik ágától megvásárolta az örökségre való jogot, majd a nőági leszármazottaktól is felvásárolta az elaprózódott birtokrészeket. 1741-ben Mária Teréziától királyi megerősítést nyert a megszerzett birtokokra, bár ezután még hosszas, de sikeres pereskedést folytatott a különböző jogigénnyel fellépőkkel szemben.

Dr. Iványi Béla, Dr. Sági Károly, Takács Kálmán Hegyesd, Tátika, Rezi című könyvében így írja:”A Pethő család kihaltával a Festeticsek szerezték meg Tátikát és a hozzá tartozó javadalmakat, 1741-ben. A birtokszerző Festetics Kristóf végrendeletében 1765. szeptember 20-án a tátikai birtokból hitbizományt szervezett Pál és Lajos fiai részére. Festetics Kristóf hitbizomány alapítását II. József hagyta jóvá 1788. március 22-én. Az 1814. évi birtokrendezési iratok szerint Tátika rom várához a következő birtokok tartoznak.: Szántó, Szőllős, Vátka, Tátikahidegkút, Kovácsi, Ujbécs/Ujbács, Marcalmelléke, valamint Zágota, és Zebike rét.”  

De olvastam már így is a birtokszerzésről. Festeticsek 1737 és 1740 között részenként vásárolták meg a Gersei Pethő, majd a Hagymásy családok kezén lévő Keszthelyt, Rezit és Tátikát a Muraközből érkezett Festetics Kristóf, a család első igazán ismert, közéleti szerepet is vállaló tagja. 1767-ben a család úrbéres földterülete Zala megyében 6.105 hold volt.

Benda Gyula írja.. a Festeticsek keszthelyi uradalmához a XVIII. század második felétől a következő települések tartoztak: Keszthely mezőváros és polgárváros, a városhoz tartozó (közigazgatásilag csak az 1840-es években önállósodó) szőlőhegyek (Cserszeg, Diás, Gyenes, Tomaj, Vashegy, Vonyarc), Alsózsid, Egregy, Meszes-györök, Rezi, Vállus, Zalaszántó falvak teljes egészében, valamint Karmacs, Sármellék, Szentandrás, Vindornyafok, Vindornyalak, Vindornyaszőlős kisbirtokossági falvak, ahol a Festeticsek is bírtak jobbágytelkeket, birtokrészeket. 1785-ben 9600, 1851-ben 14 000 ember élt itt.

A Keszthelyi Életrajz Lexikonban olvastam, hogy Festetics Kristóf a keszthelyi birtokot és tartozékait (Tátika, Szántó,Rezi stb.) 1739-ben vette meg Pethő Zsigmondtól. Két év alatt megszerezte a nőági Pethő-rokonok keszthelyi birtokait, majd az összes, még magántulajdonban lévő telket is.

XVIII-XIX. század fordulóján készült leírás alapján az I. Ferenc által 1806-ban elrendelt második katonai felmérést figyelembe véve.

Bél Mátyás és Mérey Klára alapján…. Az út utolsó előtti szakasza Keszthelyről indul és egy kocsma előtt halad el, Szántó falun és Bazsin át ér Sümegre. (7-8 órát számítanak a menetidőre (lovon ez 6-8 óra, szekerekkel 8 1/2 - 10 óra). Keszthlyről két út vezet Sümegre, az egyik Szántón, a másik Zsiden át, az utóbbi kicsit közelebb van, de az előbbi a kedveltebb. Az első Keszthelyről agyagos talajon halad egy kőhídig (Steinere Brücke), onnan a talaj homokossá válik, s enyhe magaslaton vezet egy fakeresztig. Itt ismét lefelé fordul és sziklás talajon halad tovább. Egy kis erdőn átmenve a Gyöngyös kocsma előtt kell elhaladni. A Szántói malom előtt, amely az úttól keletre fekszik, agyagos mélyút vezet felfelé, majd keletre elkanyarodva éri el Szántó falut. A következő útszakasz a Gath patak völgyében s erdőben vezet. A Szántón való áthaladás a köves talaj miatt nehézkes, mindamellett megfelelően széles. Szántótól ismét agyagos talaj és erdő következik. Hidegkút házai előtt elhaladva enyhe magaslat jön, melynek talaja erősen köves.  ……

 

május 22. (szit)

Oldal: XVIII. sz. legvégén
Szántó/Zalaszántó hely,- és a Szekér família családtörténetének kutatása - © 2008 - 2024 - zalaszantoiszeker.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat