2013. év [Jobbágy „ősiség”]

családtörténethez:

A Zala Megyei Levéltárban még tavaly a múlt elrejtett és a négy fal között őrzött anyagaiban szereztem tudomást a szántói Szekér család XVIII. században élő ősöknek a hétköznapjaival kapcsolatban.

1736. év „Conscriptiones universales” jegyzékből ismert Martinus Szekér jobbágynak 5 ^½ hold megmunkálásra kapott művelhető földdarabbal és 3 hold kaszáló réttel, Lucas Szekér  (egyenes ági felmenőm) jobbágynak 5 ^½ hold megmunkálásra kapott művelhető földdarabbal és 4 hold kaszáló réttel rendelkezett.

A következő 1750. évi „In Szántó nomina Hospitum” összeírásban találom az első alkalommal, hogy a családfőn kívül az első oszlopban pár emberként írják össze háztartásonként a lélekszámokat is. Tehát megtudjuk, hogy ekkor Szekér Lukácséknál és Szekér Mártonéknál 2-2 pár, vagyis 4-4 lélek, Szekér Péterék 1 páran (gondolom a feleségével) 2-en élnek együtt.  

A jegyzék szerint Szekér Lukácsnak ekkor 4 pár (8 ökör), 1 pár (2 fejőstehén), 2 pár (4 rideg marha), 7 (sertés/ juh/kecske), 38 kereszt őszi gabona, 4 kereszt tavaszi gabona, 15 akó bor, tulajdonnal rendelkezett. Szekér Márton ekkor 2 pár (4 fejőstehén), 1 pár (2 rideg marha), 2 (sertés/ juh/kecske), 40 kereszt őszi gabona, 4 kereszt tavaszi gabona, 16 akó bor, tulajdonnal rendelkezett. 

A „Népességrobbanás” menüben írtam már az abból az időből egy dokumentum részlet a família életéből: A Festetics család birtok levelezésének P 275 64. csomójából 1750. év táján egy összeírás Szántón. 

Szekér Lukács által használt termő földjein, Szekér rét mellett 6 kereszt (x) rozs, a kert alatt 6 x búza,  „ Lak előt, Laki utban” (Vindornyalak) 1 x rozs, az után 8 x rozs... stb teremhetett. Alatta fia Szekér Péter szerepel, akinek a földjei szintén a „Laki utban és Lak előt” található, de Szekér Benedek földjei is itt találhatóak!

Többször elmélkedtem már erről: Az eddigi kutatásaim szerint bátran kijelenthető, hogy az akkori településen 2 elkülöníthető Szekér család kezdte meg az 1700-as éveket. A Szekér Luca (Lukács) család és a Szekér Martinus (Márton) család. Bizton állítható az is, hogy a korai, ismert XVIII. századi felmérésekben (1715., 1720.) csak kizárólag a későbbi összeírásokban is előforduló Szekér Martinus (Márton) szerepel kizárólag. Az is bizonyos, hogy a két család, családfő között szoros rokoni szálak fűződtek.  Márton előbb jelent meg az összeírásokban és sokáig együtt szerepeltek Lukáccsal a későbbi összeírásokban így feltételezhető a testvér kapcsolat (az apa-fia kapcsolat kizárható) és valószínűsíthető, hogy ő volt az idősebb, vagyis Lukács bátyja lehetett. Az 1721. és 1730. év között válhatott adózóvá Szekér Lukács is. 1733-as születési anyakönyvben szerepel első ízben Szekér Lukács (mint György fiának apja). Az 1732. év novemberétől vezetett egyházi matricula sok választ adott sok kérdésre. Az anyakönyvekből ezután ismerjük meg pontosan Lukács és Márton gyermekeit, feleségeit, születés házasságkötést és természetesen a halálozást. Itt bizonyosodunk meg arról, hogyan válik szét a családfa két fő ága, sok-sok mellékágra, amely az eltelt közel 300 év alatt benépesíti a települést és biztos pontokat biztosít az elkövetkezendő súlyos évszázadokra. 1736-os összeírásban ismét szerepelnek együtt, egymás alatti felsorolásban. 1746-os egyházlátogatási jegyzőkönyvekben ismét együtt szerepelnek egymás alatt. Rajtuk kívül még 8 Szekér nevezetű szerepel az összeírásban, ők a családtagok az elkövetkezendő évek még jobban szerteágazó Család megalapozói. Az 1746-os kánoni látogatási jegyzőkönyvben ismét szerepel a két (alap) család egymás alatt a felsorolásban, így még bizonyosabb a szoros kötődés. Itt szereplő Szekér Márton (80 éves), Szekér Lukács (97 éves) de az utóbbi valóságban 60-65 éves lehetett. Az 1750-es névszerinti összeírásban csak ők ketten szerepelnek. A következő 1757. évi népesség összeírásban 10 Szekér nevű szerepel közte Lukács és Márton. Szekér Lukáccsal találkozunk ekkor egy beadványban is Hegbéli Helységi elöljáróként (esküdt).1767-1768. évben kiadott magyar nyelvű úrbéli tabellában ők nem szerepelnek, csak a 29. (sorszámmal) Szekér György, 33. Szekér Péter, 34. Szekér Mihály, 36. Szekér Benedek. Ők Szekér Márton és Szekér Lukács leszármazottai. 1770. évi általános adóalap összeírásban és az 1771. évi egyházi lélekszámlálásban Szekér Márton már nem lehetett az élők között. Nem is szerepel bennük és talán ez is bizonyítja, hogy ő volt az idősebb, Szekér Lukácsnál aki, az 1771-es lélek összeíráson még ott szerepel (felesége nélkül) és kb. 88 éves. 5 különálló családban, 23 Szekér nevezetű szerepel az összeírásban. Ezt követő összeírásokban már nem találkozunk vele. A Szántói halotti anyakönyv tanúsága szerint1773. év március hó 29. napján, 90 éves korában távozott el az élők sorából, így a számítások szerint 1683. év környékére tehető a születésének ideje. 

A Zala Megyei Levéltárban kaptam az alábbi 1853. évből származó terjedelmes Zalaszántói kataszteri térképet. Ez az első régebbi térkép, amelyet szabad kézzel foghattam, tanulmányozhattam. A térképen vizsgáltam a rokonság és a közvetlen Szekér família által használt földeket. A térképet alaposan áttanulmányozva, meglepődve fedeztem fel, hogy a Szekér família által használt földek a Derék-hegy bal alsó részén az ún. Hosszú földek mellet a település határában helyezkedtek el. Ez az 1853-as térképen jelölt földek Lak-Vindornyalak akkori és mostani határa mellet találhatóak és az előző kb. 1750-es leírásban szereplő Szekér Lukács és Szekér Péter és Szekér Benedek felmenői földjeinél „Lak előtt és Laki útban” használt meghatározással megerősített leírással teljesen megegyező helyen lehetett. De tovább megyek, a már 1736-os összeírásban szereplő földek is nagy valószínűséggel megegyezhettek az 1750-ben szereplő földekkel. A térképen látható földeket Szekér Vincze dédapám és testvérei Szekér Bálint és Szekér Ernő használták az 1800-as évek végén a 1900-as évek első harmadáig. Manapság is a Szekér család birtokolja többségében. 1736-2012 év között tehát bizonyosan a Szekér família aktuális családtagjai használták sok küszködés és sok veríték árán, súlyos adók fejében és ezt követően birtokolja már egy történelmi fordulat alapján, közel 250-300 éve…..de így is hallottam már, hogy a "föld rájuk maradt, mint szamárra a fül." 

A paraszti öröklés rendet 1840 előtt a helyi szokásjog határozta meg. 1840-ben az országgyűlés törvényt  hozott a paraszti öröklésről, amelyben kimondta, hogy fiúk és leányok egyformán örökölhetnek. Szántón nem ez volt az elterjedt szokás. A paraszti öröklési szokásjog megkülönböztetett ősi vagyis örökölt és szerzett vagyont. A jobbágy esetében a legfőbb vagyon a föld volt, amelynek csak a használata illette meg. A formális kijelölést az uradalom végezte, ő iktatta be az örököst  a föld vagy szőlőterület használatába. (Benda Gyula nyomán)  

Egy 1884-es községi állat összeírásánál találtam többek között két Szekér János nevezetű lakost. Az egyik biztosan apai üknagyapám volt, aki ekkor volt 40 év körüli és már ekkorra minden gyermeke megszületett közte dédnagyapám Szekér Vince ⁽¹⁸⁷¹⁾ is. 1. Szekér J-nál.: 3 szarvasmarhát, 1 sertést, 2 ludat, 3 tyúkot a 2. Szekér J-nál.: 2 szarvasmarhát, 4 sertést, 2 rétzét, 1 ludat, 10 tyúkot írtak össze. (A „másik” Szekér János hajdani birtokának egy része most a miénk! )

A tanköteleseket is összeírták ebben az évben (is). Több családtagot is találtam ebben az összeírásban. Szekér János ősöm további gyermekei Ernő ⁽¹⁸⁷⁵⁾ és Lajos ⁽¹⁸⁷⁷⁾ a (6-12 éves korosztály) között szerepelt.

Szekér család:1888. november 6-án a Magyar Királyi Illeték Kiszabási hivatal által íródott örökösödési dokumentumból tudjuk meg közben, hogy Polczer Ferenc szántói lakosnak bizonyosan Polczer Rozália (apai ükanyám) a testvére, akinek a férje az előbb említett Szekér János. Polczer Ferencnek két tanköteles gyermek is volt ekkor. Ez még eddig nem volt ismert számomra. A gyermekek Polczer Vilma ⁽¹⁸⁷⁵⁾ és Polczer Apollónia ⁽¹⁸⁷⁷⁾. (Talán ők lehetnek a Polczer család felkutatásához a következő lépés. Házasságkötésük, ha közben nem haláloztak el 1895-1907 év között lehetett! Ezt kell leellenőrizni!) Egy másik 1889. január 14-én dátumozott végrendeletre hivatkozott levélben néhai Polczer /Náhol/ Teréz-t említenek, alul Polczer Rozi, Polczer Teréz és Náholy/Náhol György aláírása szerepel.  1890. április 14-én visszahivatkoznak az előző levélre egy írásban és ott magyarázatot kapunk, hogyPolczer /Náhol/ Teréz, Polczer Rozi, és Polczer Teréz testvérek. 1888. évre szóló országgyűlési képviselő-választók állandó névjegyzékében láttam első alkalommal a 46 éves 127. sorszám alatt a földműves Szekér Jánosnál a pini megkülönböztető, ragadványnevet. (Eddig úgy tudtam, hogy dédnagyapámat különböztették meg a „pini” ragadványnévvel, de most már tudom, üknagyapámat is megkülönböztették az akkor szintén Zalaszántón élt, másik ugyanazon nevet használó másik személytől.)

1885. év november 23-án kelt hivatalos keszthelyi ügyiratból visszautalnak és így tudomást szerzek szépapám Szekér József halálának időpontjára, amely számomra ismeretlen volt ez idáig. Az iratban megemlítik az 1872-es hagyatéki ügyet Szekér József Szántói hegyi volt lakos kapcsán. Az örökösödési ügyben említik még özvegy Maúsz (Mauz) Katalint, aki 1873. július 28-án megfizette az elhalt Szekér József hagyatéka után követelt 8 Forint 75 krajcár (Szigeti Antal) „ügyvédi költséget”. Mausz Katalin (elhalálozásáról 1887.év) hagyatéki ügyéről szerzünk még tudomást 1888. január 24-én. 

Több dolgot tudtam meg így. Szépapám 1872-ben halálozott el Szántón, szépanyám 1887-1888 között. A szőlőhegyben laktak ők is. Tekintettel arra, hogy 1843-ban házasodtak össze, így valószínű, hogy már ekkor kint lakhattak a hegyben. Szekér János ükapám 1844-ben született valószínűleg ő is ide. Nem ők voltak az első és nem is az utolsó hegy lakosok. (A fenti ágról talán most én vagyok az utolsó, aki a szőlőhegyben lakik. Erre mondják, hogy az élet ismétli önmagát). 

Vízkereszt

A magyar népi kalendáriumban a karácsonyi ünnepkör lezárása a farsang kezdete. A víz, só és a ház szentelésének az ideje. A leányok számára férjjósló nap. Ilyenkor még egyszer meggyújtják a karácsonyfa gyertyáit, szétosztják a megmaradt édességet, a fát tűzre teszik, csak egy ágacskát tűznek belőle a szentkép mögé a gonosz ellen. 

A vízkereszti szokások közül külföldi látogatók már a XV. században jellegzetes magyarországi jelenségnek nevezték a papság vízkereszt-napi alamizsnagyűjtését. Ezen a napon volt a házszentelés, és ilyenkor írták fel a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét az ajtóra. (G. M. B.) Eredetileg a három betű jelentése: Christus Mansionem Benedicat = Krisztus áldja meg e hajlékot.

Urunk keresztsége is utal még. A vízkereszt vigíliáján megszentelt vizet a katolikus falvakban háromkirályok vizének nevezték, és sokféle hiedelem fűződött hozzá: meghintették a ház ajtaja előtt a földet, hogy a gonosz elkerülje a házat, gyógyítottak vele, s a kútba is öntöttek e vízből.

                             (f.: Magyar Katolikus Lexikon, Dömötör Tekla: Magyar népszokások)

                                                                                     (tervezte szit, készítette Nagy Attila)

 

január 6.(szit)

 

Oldal: 2013. év [Jobbágy „ősiség”]
Szántó/Zalaszántó hely,- és a Szekér família családtörténetének kutatása - © 2008 - 2024 - zalaszantoiszeker.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat