Szántó/Zalaszántó hely,- és a Szekér família családtörténetének kutatása

A helytörténet a múltról beszél, de a jelenhez szól. Térj vissza oda, ahol megdobban a szíved és megtalálod lelked otthonát.

Végtelen megújhodás 

(Nincs sok ismeretem ebből az időkből, de eljön az idő, hogy sokkal többet tudok (tudunk) majd erről a revolúciós időkről és annak késöbbi Zalaszántói hatásáról, a megújhodás mindenki által várt eljöveteléről .....)

1848-as_kokarda.jpg

1848-ig töltötte be a járási székhelyét Szántó.

Olvastam: Egy ismeretlen, akiről eddig nem tudtunk, de a szabadságharc idején harcolt. Riedl Károly Zalaszántón született 1834-ben. 1848-ban fiatalon Komáromnál Klapka seregében szolgált. Az 1. huszárezredben tiszt lett. Majd a 3. huszárezredben lovasfelügyelő, rittermeister lett.

„Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.

A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!”

Ne felejtsük a forradalom és szabadságharc Szántó honvédeit (1848-1849)

Bognár József, Borbély József kovács, tizedes, Bödör Ferenc, Czibor András, Czibor János Czibor Gy. József  földm., tizedes, Gulyás György földm., közv., Gulyás János, Gulyás József, Handler József, Horváth Márton, Kapós József ,Kocsi József, Kocsis János, Kovács József, Körmendi János, Maur (Mauz) János, Mohovics (Mihovics) József, Molnár József Molnár Péter, Nagy György, Ódor György, Palkovics István, Pusztai József, Szakonyi János, Száfner Antal, Szekér József, Szép Ferenc, Tollár István földm., közv.,Vajda István földm., közv., Vas György, Vass János, Weisz Sándor 22 éves, mészáros, 7. honv. zlj., Zsadó Mihály.

Az 1848-1849-es szabadságharc honvédseregében mintegy hatezer, név szerint ismert zalai honvéd teljesített szolgálatot. Kisebb részük a magyar oldalon álló császári királyi huszár- vagy gyalogezredekben harcolt, többségük viszont az 1848 nyarától felállított új honvédzászlóaljakhoz került önkéntesként vagy sorozott újoncként. Az első zalai önkéntesek a 7. honvédzászlóalj katonái lettek, míg a 47. és az 56. számú honvédzászlóaljakat teljes egészében Zala megyei legénységből szervezték meg, zalai tisztek vezényletével. Buda várán zalai honvédek tűzték ki a győztes magyar zászlót 1849. május 21-én. (F: ZML)

Elfeledett történelem itt él köztünk: 

1849. május közepén Csertán Sándor kormánybiztos Keszthelyre érkezett. Csertán kormánybiztos érkezését követő vasárnapon a keszthelyi születésű Laky János Demeter szónokolt az egybegyűlt tömeghez és azt feltüzelte, hogy az minden lehetségest tegyen meg a megszerzett szabadságért és a császári csapatok fegyvereinek leghatározottabb ellenállást tanúsítsa. Később Laky János Demeter, Hertelendy László szolgabíró kíséretében Zalaszántó községbe és más településekre ment, hogy buzdítsák a népet az ellenállásra. Laky János Demeter csornai prépostságbeli kanonok és hitszónok, aki 1848-ban nemzetőri főhadnagy, 1849-ben népszónok és népfelkelési vezér volt, Kempelen tábornok halálbüntetés helyett 8 évi (olmützi) várfogságra ítélte. 1853-ban amnesztia alapján császári kegyelembe részesült. 

hov.jpg

március 15. (szit) 

A zalaszántói Három Hegy Egyesület március 15-én egy nyílt túrát szervezett Zalaszántóról a Rezi várba a természet  kedvelők részére. Rezi településen a Laki Demeter turistaház ünnepi átadása adta a másik apropóját a túrának. A sokak számára megerőltető, sokak számára könnyű túra jó hangulatban és nagyszámú részvétellel (felnőttek, fiatalok, gyermekek, kutyák) kicsit lerövidítve, lezajlott a szép tavaszias időben. Hóvirág mezőben a medvehagymás illattól megrészegülve, a meredek erdei csapásokon, hegyen-völgyön át, böjti szelek kíséretében, a most nyiladozó zalai tájban gyönyörködve, a cinegék és csuszkák tavaszi dallamai mellett értünk a sokat megélt Rezi várhoz. A környező táj szépsége innen mindig rabul ejt, lehet bármely évszak. Néztem a Rezi vár észak-északkeleti szirtjéről a majdnem egy vonalban lévő Tátika és Sümeg várát,  próbáltam a talán valamikor tényleg létezett Világos várat szabad szememmel megtalálni. Sajnos ismét sikertelenül. A sercegő sült szalonna ínycsiklandozó illatával búcsúztunk kora délután a vártól, de nem felejtettük a mai nap az emlékezetes. Mi így tisztelegtünk - és őket soha nem felejtve -  az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc minden áldozatára  és hősére.

hhe.jpg

Hidegkút – Tátika (Várad) hegy

tatika_var_a_tavaszban.jpg

Március 17-én végre eljutottunk Tátikára. A régi volt önálló kis településről, (Hidegkútról) vagyis a volt Hidegkúti (már régóta kiszáradt) forrástól indultunk el a hegy és hajdani vár „meghódítására”. Hidegkútnak a falut az ott lévő akkor még hideg vizű forrásról nevezhették el. Nehezen hihető, hogy valamikor ez a hely számottevő volt, vámhelyként említették. Ezen a helyen a környékbeli jobbágyoktól szedhettek vámot, akik áruval megrakodva haladtak át az említett vámhelyen. A kialakított erdei ösvényen az év első igazi tavaszi napsugarai beragyogták a sok helyen már kikandikáló medvehagymás, téli ébredésből szendergő erdőt. Egy hajdan dicső pompájában tündöklő, szép régi várromot látunk, amely megmentésért kiállt. Ez a nemzeti történelmi kincs  soha nem lehet a régi, de ennek a mostani állapotnak a konzerválása és további  állag megóvása nem várható el tovább csak a helyi közösségtől….. Így is a mostani állapotok több helyen siralmasak.. Nem is beszélve a mai napig pontosan fel nem tárt Alsó-Tátika váráról.

Húsvéti hagyományok népszokások

keresztjaro_napok.jpeg

Mikus Gyula: Keresztjáró napok (1940. Zalaszántó)

Az utolsó hét, nagyhét a virágvasárnappal kezdődik, melynek napjai Jézus jeruzsálemi eseményeihez kapcsolódnak. E napon a bevonulás napján az emberek pálmaágakkal, hidegebb éghajlatú vidékeken barkás ágakkal mennek a templomba. A barkaszentelés a keresztény és a „pogány” szokások ötvözetét mutatja. A virágvasárnapot megelőző szombaton a gyerekek barkát szednek. A barkát virágvasárnap a templomba megszentelik. A szentelt barkának bajelhárító szerepe van.

Nagypéntek vetőnap borsóra, palántázó alkalom, virágültető nap. Egykor e napon és nagyszombaton tilos volt a szántás, mivel Jézus teste ilyenkor a földben van. A falvak népe meglátogatta halottait, a temetőben sírokat gondozott.

A leglátványosabb nagyszombati szertartás a feltámadási körmenet. Régebben a körmenetben a falu legtekintélyesebb embere hordozta körbe a feltámadt Jézus szobrát.

Húsvét vasárnapján a határjáráskor a több falu embere várta együtt a  hajnalon feltámadó Napot, s tűz mellett együtt könyörgött békességért, áldásért. Némely helyen a határjárás után "hajnaloztak". A lányos és fiatal menyecskés házak kapujára barkaágat tűztek. Ahol a kapuról reggelre levették az ágat, oda másnap nem mentek locsolni. Zalában a határjárókat a pap és a hívek egész a falu végéig elkísérték.

Zalában a század elején azok az uradalmi cselédek, pásztorok, akik távol éltek a templomtól,  húsvét hajnali eledelüket tarisznyában, kosárban kiakasztották a fákra. Ilyenkor a világot szentelő pápa megáldotta az ő ételeiket is. (Zalában is) a századfordulón sonkát, kalácsot, tojást, tormát küldtek szentelésre egy kengyeles kosárban. A családban mindahányan először a tormából ettek, hogy Krisztus "keserűségét" idézzék  meg magukban. A tojás is az ősi húsvéti eledelekhez tartozik. A tojás, az életnek, az átváltozásnak, az újjászületésnek archaikus jelképe. Amint a tojásból élet kel, éppúgy támad föl Krisztus is a sírjából.

Húsvét másnapján hétfőn a lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket. (f: Molnár V. József: Kalendárium)

A Zalaszántói Szekér família minden kedves családtagjainak és rokonainak  Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok!

tojasfa.jpg

április 7. (szit)





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 93
Tegnapi: 39
Heti: 449
Havi: 2 166
Össz.: 129 800

Látogatottság növelés
Oldal: Végtelen megújhodás
Szántó/Zalaszántó hely,- és a Szekér família családtörténetének kutatása - © 2008 - 2017 - zalaszantoiszeker.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: világosvár - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »