Szántó/Zalaszántó hely,- és a Szekér família családtörténetének kutatása

A helytörténet a múltról beszél, de a jelenhez szól. Térj vissza oda, ahol megdobban a szíved és megtalálod lelked otthonát.

Eleink Rezy-n és Zantho-n a kezdeti időkben

rezi_vara_ahogy_a_xvi._szazad_kozepen_kinezhetett.jpg

(A fenti Rezi vár elképzelést a Balatoni Múzeumban találtam, amelyet az 1569-ben Giulio Turco itáliai hadmérnők  felmérése során készített oldalnézeti rajz és a 2000. évben megindult régészeti kutatások alapján rekonstruálták.)

A XVIII. századot követően, amely természetesen nem teljes és talán soha nem válhat azzá, visszanyúlok majd a történelem és az azt követő korai időkhöz. Lehet, hogy sok látogatóban (bennetek) felmerül, hogy összevissza csapongok, az időben nem sorrendben haladok az időutazásban. Nagyon nehéz kutatni kronológiailag, mindig van egy érdekes cikk, vagy egy új fejlemény, más-más kutatási eredmény, amely elvihet, elkalandozhat teljesen másfelé. Nehéz az effajta kísértésnek is ellenállni. Nagyon sok érdekes összefüggéseket és érdekes fejleményeket tartogathat továbbra is számomra és számotokra a családtörténeti kutatás. Ehhez kívánok minden kedves ismert és ismeretlen látogatónak, és természetesen magamnak is sok-sok kitartást, szép perceket, gondtalan örömöket a Szekér família és Zalaszántó teljesebb megismeréséhez.

Rezi korai históriája

Régészeti leletekkel bizonyítható, hogy a hegygerinc tisztásán már 3000 évvel ezelőtt is lakott kultúra élt. A település és a vár neve feltehetően a "rez” régi szláv szóból származik, mely egy hegygerinc legmagasabb részét jelenti, amely épp jelentheti pontosan az erdőirtást és a magas fennsíkot is. Rezi első említése 1236-ból származó oklevélben zalai várföld néven (Rezy terra castrensis de Zala), ahol a falut a zalai király vár népei lakják. 1255. évben várjobbágyok földjeként jegyzik. A Rezi várat 1333. évben említi oklevél első alkalommal, mint királyi várat, királyi birtokként. Rezit 1282-ben Árpád-házi IV. (Kun) László király a Hernád folyó menti Boldogkő váráért cserébe adta többek között át a Tomaj nemzetségű, Csák fia, a besenyő II. Tiba előkelőnek, akitől néhány év múlva (1290. évben) fegyveres erővel ragadta el a Péc nemzetségű Apor és fivére Lukács zalai ispán. A Péc nemzetség nem tartozott a honfoglaló nemzetségek közé, talán II. András idején települtek le hazánkban, mint nyugati lovagok, és nyertek birtokot Győr megye déli részén, amelyek Zala megyei javadalmakkal is kiegészültek. Nagy valószínűséggel Apor báró parancsára emelték Rezi várának korai magját a XIII-XIV. század fordulóján, hogy a földesúr innen uralhassa elorozott új birtokát. Mindhiába, hiszen elhunytáig fiú utódot nem hagyott hátra, így a Rezi várbirtok visszakerült a királyi kamara kezelésébe. 1291-ben Apor és fivére Lukács zalai ispán Rezi várának urai, elfoglalták Benedek veszprémi püspök Tátika nevű várát is és talán hosszabb időre a szomszédos települést, Szántó települést is a birtoka alá számíthatta. A XIV. század elején a feudális belháború korszakában megszállták a Dunántúl rettegett tartományurai - a Kőszegi nemzetség fegyveresei -, akiktől csak 1321-ben tudta ostrommal visszaszerezni Anjou Károly király seregvezére, Köcski Sándor szentmártoni várnagy a várat. A vár első formájában egy 10 x 10 méteres alaprajzú, alápincézett lakótoronyból és a hozzá kapcsolódó udvart övező falból állhatott. Nagy Lajos király 1358 után Lackfi Istvánnak és testvérének adományozta. 1378-ban említik a források először a várat castrum Rezy néven. A király 1397. március 4-én kelt oklevelében Lackfiék hűtlenségét követően elkobozza és újra királyi birtokká válik Rezi. A birtokosok a következő évtizedekben többször változtak. Zsigmond király 1427-ben adományként a Gersei Pethő családnak jutatta a várat és a települést. Rezi vár egyetlen valószínűsíthető ostromára 1490-1491. évben került sor, amelynek nyomai a mai napig láthatóak a várrom falain. Habsburg Miksa római király trónkövetelő csapatai azonban csak néhány hónapig tarthatták a kezükön a várat, mivel a Gersei Pethők és Kinizsi Pál az ekkor már elhalálozott Mátyás király által felállított Fekete Sereg segítségével hamarosan azt felszabadította.

Sika likja barlang: Az egykori meleg források feltörési helye. Egy szikla teraszon, igen jól elrejtve látható a barlang, két bejárati nyílásával. Az alsó eltömődött, a felső nyíláson át lehet bejutni. Dr. Darnay Béla a barlang első alapos átkutatója szerint az Őshévíz első feltörési helye a Meleg-hegyen volt, egykori kürtőjének maradványai láthatók a barlangoknál. A legenda szerint Pethő Péter várúr idejében apadt el a forrás, aki zsugorisága miatt szegény betegeknek nem engedte meg a fürdőzést a csodás gyógyhatású vízben. Miután kegyetlenül elutasított egy könyörgőt, szolgája a következő hírrel futott elébe: "Nagyuram! A forrás pezsegve, forrva nagy zúgással hirtelen roppant magasságba felszökkent, aztán visszaesett a mélységbe és eltűnt. A víznek többé semmi nyoma." Állítólag ez vezetett a Pethő család anyagi hanyatlásához, akik nem csak az eddigi állandó jövedelemtől estek el, de az uraság aranypénze is mind kővé vált. Ezeket a lapos köveket láthatjuk ma is a vár körül. A barlang a nevét onnan kapta, hogy az orosz cár idejében egy Sika nevű száműzött ember lakott benne.

Említések a korai időkből Zalaszántóról

tatika_1861-1890.jpeg


A település neve a Szántó helységnév a "szánt" ige folyamatos melléknévi igenevéből vagy a "szántó" (földműves) főnévből keletkezhetett. Szántásra, földművelésre kötelezett, szolgáló népek településére utal, akik az uradalom ekéjével és igájával szántottak.

082.jpg

Feltárt idők

A közel 5000 éves múltra visszatekintő terület egyik legősibb fészke Zalának. Régészeti leletekkel bizonyítható, hogy Zalaszántó területének legrégibb története a csiszoltkő-korszakra nyúlik vissza innen számítható lakott helyként. A korai vaskor emléke a Zalaszántó-Kovácsipusztán előkerült kincslelet. Egy ismeretlen kultúra képviselőinek őskori településének nyomai, ahol is egy erődített magaslati telep létesülhetett és az itt lakók vezetőrétegének temetkezéseit rejtik a Tátika alatti Várréten és Hamvaserdőben látható több mint száz (288 db) fával benőtt tumulus (halomsírok), amelyek egy része a Sümeg felé vezető útról is jól kivehető. Az egyik sírhalomban egy később, utólag beásott, csontvázas keltasírt is találtak. (A néphit ezeket „török-hagyás” néven tartja számon tekintettel arra, hogy a törökök Tátika várát ezekről a halmokról ágyúzták volna.) A halmokat első alkalommal 1877-1878-ban Rómer Flóris régész és Hencz Antal figyelte meg és jegyezte fel hivatalosan. A terület fokozottan védett régészeti lelőhellyé lett nyilvánítva.

csak_arpad_es_a_szantoi_emberek_a_feltaras_soran.jpg

Darnay Kálmán az Országos Régészeti Társulat Igazgatósági tagja, Csák Árpád és Dr. Lipp Vilmos 1898-ban ásatást végzett az említett halmoknál, amelyek szembeötlően magukon hordják az emberi alkotás jellemzőjét. A halmok nagy része a Zalaszántót elhagyva a Bazsi felé vezető út jobb oldalán található. 11 „alkotás” egy sorban a Tátika felé elnyúlva, 100-nál több a Tátika tövében, az erdőben az úgynevezett „Hamvas”-ban találhatjuk. De találunk a laposi cseres erdő előtt legelőn és Zalaszántó szőlőhegyeiben is kettesével, hármasával elhelyezett Hallsatt-korabeli halomsírokat, amelyek az elmúlt évezredek történeti emlékeit.  A sírok legnagyobbika 27 méter széles, 6 méter magas, a legkisebb 14 méter széles és 3 méter magas. A halom közepéből előkerült csontváz félig ülő, félig fekvő helyzetben kelet felé fordulva van általában elhelyezve. A csontváz felett a halom gúlaszerű és 4 rétegből tevődik össze. Belülről kifelé haladva az első réteg, 1,5 méter magas finom sárga homok, a második réteg 2 méter magasan a Tátika magaslatáról összehordott eruptív kőzettel kevert fekete bazalt, a harmadik réteg 1,5 méter magas homok, amely felett az utolsó rétegként az 50-80 cm magas humusz talaj található. A sírok mellékletei: találtak egy kis 13 cm átmérőjű szürke anyagú csészét, nagy mennyiségű fekete grafit –edénytöredéket, 6 darab idomtalan lapos bazaltkőből alkotott kőládát. Benne volt egy durva szemcsés tört fekete grafitbögre, amely nyakán és középső domborulatán trébelt bronzlemez látható, ponccal bevert, háromszöges díszítéssel. Tátika hegyén találtak még más alkalommal egy függőlegesen átfúrt fülű, újabb kőkori edényt is.

halomsirok.jpg

(Részletesebben a Zalaszántó-Tátikai őskori tumulusok kataszterének elkészítése, http://www.geo.info.hu/dokumentumok/zarovizsga/2008/Havasi_Balint.pdf oldalon lehet olvasni a Zalaszántói őskori halmokról !)

tumulusok_egy_regi_kepen.jpg

Dr. Patek Erzsébet és dr. Makkay János, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Kutató Intézet munkatársai, két halomsírt tártak fel. A feltáráskor megállapították, hogy a halomsírok a késői vaskor végéből származnak. (forrás: 1972. szeptember 27. Veszprém megyei Napló) /2011/

Összefoglalás: A kora vaskori (Kr.e VIII-V. század közepe) földvárak egy részénél a várba vezető út mentén halomsírokba (tumulus) temették el az elhunytakat. A Balaton egyik legnagyobb, de még nem kutatott kora vaskori erődített telepe, a Zalaszántó melletti Tátika (Várad) hegy alatt 288 - a csoportokban rendeződő- halomsír terül el. A halottakat hamvasztás után gyakran kő illetve fakonstrukciós sírkamrába helyezték, amit kővel valamint földdel fedtek. (forrás: Balatoni Múzeum )

tumulus_2012-ben.jpg

Itt találtak még kőfejsze csapás nyomát megörökítő, barnás fényű koponyáját a Neolith kor ősemberének is. A feltárt egyéb leletek alapján bizonyított, hogy a településen és annak környékén egymást követően, igaz rövidebb, hosszabb megszakításokkal folyamatosan már a korai időktől éltek közösségek az illírektől a keltákon, a rómaiakon, a hunokon, az avarokon, a szlávokon és a korai magyarokon keresztül. (Szláv leletek ennek ellenére sem találtatott!)

A Gyöngyös patak bal partján a cseri homokbánya munkálatai során 1960-1963 között több ízben találtak késővaskori hamvasztásos urnasírokat.   

A keltákat leigázó rómaiak emlékanyagával gyakran találkozunk a környéken. 1905-ben a községi plébánia templomtól északkeletre veremásás közben három késő római sír közül kettő kőládás, egy pedig téglasír. A sírokból előkerült üveg és bronztárgyak az egyikből pedig a CRN betűkkel jelzett tégla, amely máshol is előkerült a Balaton-környéken. 

Más alkalommal homokkőből faragott római kőkoporsós sírok gazdag mellékletei kerültek felszínre.

Csák Árpád 1898-ban kisebb ásatása során egy fürdőépületet tárt fel a Gyöngyös patak völgyét szegélyező peremhullámon, ahol is nagyobb kiterjedésű római település nyomait észlelték tégla és cserép töredékek formájában. Az 1920-as években a régi iskola volt orvos lakás kertjéből római tetőcserép és három darab korabeli pénz került elő. Bizonyosan a rómaiak hatására indult meg az intenzív szőlőtermelés a környéken is.   

 Feljegyzett idők

840. évet követően a mostani Zalaszántó környéke talán a nyitrai Pribina pogány, pannóniai szláv fejedelemnek a hűbér birtoka lehetett és ezt követően fiának a már keresztényként nevelt Kocel hercegnek a birtoka.

A X. század elején a Balaton vidékét többek között Zala térséget a honfoglaló magyarságnak az a törzse vette birtokába, amelynek vezetője a magyar törzsszövetség harmadik embere, a harka volt. Ennek a törzsnek első ismert vezetője Kál (Tas vezér leszármazottja) volt. Az ő fia volt a kalandozások egyik legismertebb alakja, (Vér)Bulcsú. A törzsfők által kiválasztott szálláshely rendkívüli előnyökkel rendelkezett, viszonylag sűrű adóztatható lakossággal, kiépített szolgáltatások rendszerével bírt, emellett a nyugati irányú kalandozások kiindulópontja lehetett.

940-970. év táján a magyar törzsek egyikének a leszármazottjai telepedhettek le a mai Zalaszántó környékén. Feltehető, hogy a Kond vezérként is ismert (egyik vezér a hét fejedelem közül) a honfoglaló ősök egy dunántúli ága lehetett az, amely szállásbirtokául választotta többek között a mai Zalaszántó területét is.

A monda szerint Árpád fejedelem Kusidot, Kond vezér fiát küldte, hogy lovagolja keresztül az új hazát és nézze meg, miféle népek lakják azt a Pannóniát.


A Képes Krónikában található képen Kusid köszönti Zwentiboldot (Szvatoplukot)

a_magyarok_bejovetele.jpg


 






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 58
Tegnapi: 65
Heti: 123
Havi: 1 223
Össz.: 137 018

Látogatottság növelés
Oldal: Eleink Rezy-n és Zantho-n a kezdeti időkben
Szántó/Zalaszántó hely,- és a Szekér família családtörténetének kutatása - © 2008 - 2017 - zalaszantoiszeker.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: zalaszántó templom - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »