Szántó/Zalaszántó hely,- és a Szekér família családtörténetének kutatása

A helytörténet a múltról beszél, de a jelenhez szól. Térj vissza oda, ahol megdobban a szíved és megtalálod lelked otthonát.

Szent Donát szőlőhegyi kápolna 

 magyar_nepi_motivum.jpg

helytörténethez:

konyvbe_6.jpg

Szép hazánk területén már a honfoglalás előtt is termesztettek szőlőt.  Régi őseink az akkori  Dunántúlon már virágzó szőlőművelést találtak. 1236. évben írásos forrás említi, hogy szőlőművelést folytattak az akkori Szántó prédiumon. A szőlő (vinum) különösen nagy gondoskodást igényel, s ezért a régi „öregek” generációkon keresztül igyekeztek minél több szent segítségét igénybe venni ennek a kedvelt lelket és testet tápláló aromás gyümölcsnek a termesztéséhez és a különböző elemi csapások elhárításához. A gyümölcsök királynőjének „Isteni nedűje” a bor, amely e-vidék különleges éghajlatának köszönhetően a zamatos, élénk savakban gazdag fehér és kék (régi fekete) fajta szőlők kiváló termőhelye. Még ma is teremnek a több mint 100 éves bor és csemege szőlőtőkék, (Othello, Izabella, Elvira, Delaware, régi Oportó, vörös Szlanka, Kadarka, Saszla, Cardinal). 

Zalaszántón a Derékhegy szelíd lankáin, a szőlők és gyümolcsösök  között található a szőlőskertek és szőlősgazdák védőszentjének tiszteletére 1914. évben a település híveinek adakozásából és a „hegyi emberek” hathatós segítségével termés és bazalt kőből valamint téglából állítatott Szent Donát hegyi kápolna.

 047.jpg

Az akkori hegyközség szín tiszta katolikus lakossága fohászkodott a Mennyei Atyához, hogy az egyik nagy jégverés után mentse meg a szőlőtermést. E fogadalom mellett építették fel ezt a szakrális épületet a helyiek elnevezése alapján Donátus (Donát) volt arezzoi püspök tiszteletére. Most már ismert, hogy Zalaszántó, mint zárt település és a határában kialakult szőlőhegyi szórványtelepülés szerves egységben élt. Szent Donát megbecsülését feltehetően a korábban betelepített sváb-morva illetve német ajkú telepesek leszármazottai is megerősíthették, amely kialakíthatta a környékben is a védőszent iránti tiszteletet. 

Szent Donát ábrázolás a kápolnából

 szt._donat.jpg

Donát „Istentől született” a közép-itáliai Arezzo püspökeként 362-ben szenvedett mártíromságot. 1652-ben, amikor a szent ereklyéit Rómából a Rajna-vidéki Münstereifelbe szállították, Pater Herde, a kísérő pap misét mondott a szent ereklyéje előtt. Közben hatalmas vihar kerekedett. A villám a templomba csapott, és a pátert a földhöz vágta. Azt hitték, hogy meghalt. Ő azonban Szent Donáthoz fohászkodott, és rövid időn belül rendbejött. Így el tudta kísérni a körmenetet Münstereifelbe. Ezt  a segítsget Szent Donát közbenjárásának tulajdonították. Donát a villámcsapás és jégverés ellen védő szent lett a nép körében. Kultusza hazánkba is elterjedt, sőt névünnepén körmenettel, később búcsúval megtisztelték. A szőlőkben szobrot, kápolnát állítottak neki; a falvainkban a templomok harangjait többnyire neki szentelték. Nyilvánvalóan abban a hitben, hogy a harangzúgás „visszaveri” a mennydörgést, és ami azzal jár: a harang érce felfogja a mennykőcsapást. 

A hegyi búcsút a szőlőhegyben minden év augusztus 7-én (a régi és az egyházi naptár alapján Szent Donát napja) tartották régen. Hegyi mise és a kápolna körüli körmenet előzte meg a búcsút, amely napjára szőlőfürtökkel, szilvával, körtével, almával és különböző virágokkal díszítették fel a kápolna oltárát, és ünnepélyes külsőségek között ülték meg e magasztos napot. Vásárosok és sátras kirakodók sem hiányozhattak ilyenkor. A hegyiek ilyenkor meghívták a „belső” lakosokat és együtt ünnepeltek és mulattak. Este Lourdesi ima zárta le a napot. 

szent_donat_kapolna_konyvbe.jpg

Másik alkalommal minden év április 24-én Szent György napján Búzaszenteléskor tartottak hegyi misét a kápolnában. A helyi pap ekkor szentelte meg a vetést. Ilyenkor választották meg a Hegybírókat, kis hegybírókat, és a hegypásztorokat. A hegypásztorok (5-6 fő, később 2 fő) járták a hegyeket, egykor még az elmondások szerint puskával is, hogy elriasszák a „lopókat” és a különféle idegen embereket a gyümölcs és főleg a szőlőlopástól. A hegypásztorok puskát csak az elcsavargott kutyákra használhatták, ember ellen nem lehetett használni. Ilyenkor Szent György napján mondtak fel a cselédek is, és mentek új helyre szolgálni. A kápolnában bizonyosan Hegedűs Viktor és Farkas Ferenc (Penész Ferkó) harangozott. Ismert hegybírók 1920-as évet követően, Süte Vincze, Jakab Gábor és Farkas József. Az utolsó időkbeli hegypásztorok voltak Sári Lajos, Szekér Kálmán, Szekér Ferenc, Varga Ferenc, Izer László.

A Szőlőhegyekről, különösen a XVIII. századtól, nem hiányozhattak bizonyos szakrális építmények sem. A hegyi utak kereszteződésénél gyakran állítottak kápolnát, haranglábat, a szőlőhegy védőszentjének (Szent Donát) szobrát vagy keresztet. Ezek egy részét a birtokosok közös költségen állíttatták, más részük egy-egy család fogadalmi ajándéka volt. A szőlőhegyek életéhez hozzátartozott a rendszeres búcsúk tartása is. A szőlőhegyi harangok nemcsak a hivatalos egyházi liturgia céljait szolgálták, hanem a népi vallásosság tárgyai is voltak: még a XX. század elején is a bevett szokások közé tartozott a vihar vagy jégeső elleni harangozás. A közösségi építmények karbantartása a szőlősgazdák egyetemleges kötelezettsége volt. A közmunkát, illetve a felmerülő költségeket a szőlőhegy igazgatását ellátó szervezet osztotta fel a szőlősgazdák között, birtokaik arányában.

Ismert, hogy a kápolna közel 60 kg-os harangját 1921. augusztus 7-re Czibor Albert József (1855-1925) Derékhegyi lakos, helyi gazda és családja adományozta. A harang értéke akkori áron 21 000 korona, 6 hold földterület volt. 

czibor_albert_1902-ben.jpg

 Czibor Albert József

Zalaszántói Szent Donát szőlőhegyi kápolna hiteles története

A kutatásaim során lelt források a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltárban talált dokumentum valamint egy 1918. év január 25-én keltezett Major György lelkész jelentése alapján.

A helybéli ismert lakosok elbeszélése szerint az 1860-as években tartott egyik hegy-gyűlés alkalmával a község elöljárói által vetődött fel, hogy Zalaszántó község szőlőhegyén építendő római katolikus hegyi kápolna céljaira évenként mustot gyűjtsenek, s annak eladási árát kamatoztassák. A kápolnára vonatkozó első okmány egy 1889. évi december 31-én kelt Nagy Vincze Zalaszántói kisbirtokos, mint átadó, Lázár Miksa, Nyers Imre, Lázár Sándor, Vajda Sándor, Adorján Gergely községi képviselőtestületi tagok és Hajba Mihály helyi plébános (a római katolikus hívek képviseletében) mint átvevő aláírásával ellátott számadás, mely szerint átvevő plébánosnak 211 Frt. 12 kr. azaz 422 K. 24 f. névértékű tőke, adós levelekben átadatott. Hajba Mihály kezelése alatt rövid időn belül a kápolna alap kamataival 761 K. 36 f-re növekedett, amelyet évenkénti községi és iskolaszéki gyűléseken bemutatott számadások tanúsítottak. 1899. évben egy az építendő kápolna helyéül alkalmas szőlőbirtok került eladásra, melyet Hajba Mihály 1000 Koronáért megvásárolt, s a kápolna alap javára 1899. év január 26-án telekkönyvileg „bekebeleztetett”. (Részlet az akkori  bizonyos szerződésből, amely 1899. február 12-én készült. Az eredeti „Adás-vevési szerződés” szerint özv. Hochstädter Ábrahámné és családja eladták, a Zala Szántóhegyi kápolna alap képviselője  Hajba Mihály plébánoson keresztül a Zala Szántó hegyi kápolna alap részére, a Zala Szántó község  436. számú, telekjegyzőkönyvében szereplő, 745. hrsz. szőlőt a Derékhegyen és a rajta lévő présház épülettel  500 osztrák értékű forint kialkudott  árért.  A tulajdonjog 1899. december 6-án "bekebeleztetett".) Ez utóbbi a hitelt érdemlő..!  A vételárhoz hiányzó összeget, pedig mert az alap ezt nem fedezte, gyűjtés által teremtette elő. A számadások szerint nagyon sokan adakoztak és ajándékoztal mint "belső", mint "külső" lakosok, több ízben. Érdekességből említem a számadások fejlécén a következő felirat állt: "Isten a jó kedvű adakozókat szereti" (Szent Pál). Az 1899. évi gyűjtés eredménye 256 Korona 16 fillér volt. Ezen időtől kezdve a kápolna alaptőkéje kisebb hozományok és ajándékoktól eltekintve az 1067 négyszögöl területű szőlőbirtok évi hozamából növekedett 1913. év végéig 2372 Korona 71 fillére, amikor Hajba Mihály elegendőnek találta ezt az összeget a kápolna megépítéséhez. Szerződést kötött 1914. május 27-én Hofmán István keszthelyi építész, okleveles építőmesterrel a kápolna „művezetésére” és Barta Károly bazsi illetőségű kőműves és ácsmesterrel a kápolna építésére oly módon, hogy 3200 Korona munkadíjért tervrajz szerint megépíti a kápolnát és félbeszakítás nélkül folytatja a munkát annak befejezéséig. Czibor Albert József hegyi lakos későbbi harangadományozó szekérrel szállította az építőanyagot, így aktívan részt vett a kápolna építésében is.

 hajba_mihaly_zalaszanto_plebanos.jpg   fekete_gergely_zsidi_esperes-plebanos.jpg

Az 1914-1915 évi egyesített számadás szerint, mikor az építés megkezdődött a hívek adománya - községi vadászati bér - és büntetéspénzből befolyt 1122 K. 83 f. vagyis akkora összeg, hogy az építési vállalkozó  szerződési munkadíja biztosítva volt. Azonban az időközben kitört háború folytán beállott drágaság miatt Barta Károly vállalkozó veszteség nélkül csak úgy tudta befejezni az építést, Glazer Zsigmond zalaszántói körjegyző indított gyűjtést az építő „túlkiadásainak” fedezésére. A kápolna 1914. év őszén elkészült (!?) és (az alap kezelőjének átadatott s bár megáldva még nem volt) a hívek siettek ízlésük szerint a kápolna belsejét díszessé tenni: vásári szent képekkel aggatták tele. A következő 1915. év augusztus 7-én Szent Donát a kápolna védőszentjének napján ment végbe a kápolna megáldása a hívek teljes részvételével. A megáldást Fekete Gergely esperes-plébános zsidi plébános végezte. A megáldás megtörténtéről okmányt nem állítatott ki.

Egyházi említések a kápolnáról:

1916. május 16-án írta akkor már nyugdíjba készülő Hajba Mihály: „A zalaszántói hegyen egy új kápolna építtetett a hívek adakozásából. Az ehhez tartozó terület hegyi kápolna címen telekkönyvezve is lett. Ezen kápolna részére a felszentelés előtt egy oltárkőre van szűkségem. Kérem a Főtisztelendő Hivatalt, hogy egy kisebb méretűt címemre a költségek felszámolásával küldeni szíveskedjék.”

1917. december 17-én a plébániával kapcsolatban jegyezte le Havassy József plébános: „Van a zalaszántói szőlőhegyen egy úgynevezett kápolna-szőlőbirtok, melyet Hajba Mihály plébános jövedelmező állapotba hozott, a legutóbbi időben arra kápolnát építtetett. Ezen földről és kápolnáról nincs felvéve, mit Major György lelkész azzal okindokolta, hogy a kápolna még nincs hivatalosan bejelentve.”  

1918. évi egyházi leltárból ismert: „Egy tornyos kápolna, egy falusi kőműves mester Berta (Barta) Károly műértésével és saját keze munkájával román stilusban épült 1914-ben. Falai terméskőből, bazalt, boltíves téglából valók., cserépzsindellyel van fedve. A falazáshoz felhasznált kő a kápolnai szőlő megforgatása alkalmával gyűjtetett össze. Belső hossza 8 m, szélessége és magassága 4 m. Keleti oldalán 2, nyugati oldalán 1 ablak van. Tartozik még hozzá egy présház, zsuppfedeleles. A szőlő megmunkálása fejében bér nélkül lakja egy gyermektelen házaspár s ügyel fel a kápolnára is. Ekkor a kápolna vagyona: 4048 korona a zalaszántói hitel szövetkezetnél betétkönyvbe elhelyezve. Készpénzben 289 korona.”

1944. november 6-án légi bomba robbanásától (az épülettől keletre, 50 méterre) a kápolna és présház cseréptetőzetének a fele elpusztult, ablakaik kereteikkel együtt összetörtek. A tetők 1945-ben az ablakok, ajtók 1947-ben helyreállítatták. Az ingóság felsorolásából tudjuk meg pontosan, hogy az adományozott harang 59 kg súllyal bír, értéke 1000 pengő. A harang benedikálva (megszentelve) 1922. április 15-én.

1949-ben írják és az írásokból kivehető: a kápolna tulajdonát képezi 1067 négyszögöl, mintegy felerészben szőlővel beültetett terület, kaszálóval és cseréptetős présházzal, mely áll egy lakószobából, konyhából és kamrából. A szőlő munkálása fejében lakja kápolnaőr. Megjegyzik még, hogy 1914-ben épült kő- és téglából cseréptetővel. A korábban zsuppal fedett présház új cseréptetőzete, új kéménnyel, padlással, ablakokkal és bejárati ajtóval 1928-ban épült.

regen_a_kapolna.jpg

Hegyi búcsú  idején 1935 körül

A fenti képen láthatő kőkeresztet 1918, július 6-át követően Adorján Sándor állítatta és annak fenntartására 150 korona  értékű örökös alapítványt  alapított. Sajnos az idő vasfoga ezen a kőkereszten is megmutatkozik. 2012-ben a kőkereszt nagyon romos, felirat csak imit-amott látható rajta.

p.jpg

A neobarokk kápolna 13,3 méter magas tornya kétszintes, a hajó nyugati és keleti oldalán két-két magas, félköríves záródású ablak található. Hajója téglalap alaprajzú, amelyet „Üdvözlégy Mária, malasztal vagy teljes.” feliratú diadalív választ el a negyedgömb belső kupolájú szentélytől. A szentélyben oltár, illetve falában egy-egy szobor-kőfülke van. A hajó és a szentély mennyezetén - restaurálásra szoruló - bibliai jeleneteket ábrázoló freskók láthatóak. A kápolna előtti kis rézsű aljában kőkereszt maradványa áll, amely egykoron különlegesen díszes lehetett, hiszen a feszület talapzatának oldalain külön oszlopok tartottak egy-egy szobrot. Megközelítése:  Temető utcából tartunk a faluban északnyugati irányba. A falut elhagyva a Faképi úton, nyáron hűvös horgosok rejtekében, régi borospincék, üres hegyi házak és mai nyaralóházak között haladva kb. 1 km megtétele után érjük el a kápolnát, amely mellől csodálatos kilátás nyílik a Rezi várra és a környező dombokra, hegyekre és ha szerencsénk van a Balaton egy kis csücske is szemünkbe villan.

A  kápolna belülről

szent_donat_kapolna_belulrol.jpg

A hegyi kápolna története szorosan összefüggőtt a Zalaszántói hegyi Szekér família életével is, akik évszázadokon keresztül éltek kint a hegyben sok évszázaddal ezelőtt először kényszerből, utána már ki megszokásból, ki örömmel. Akik, olvassák ezt a pár sort gondoljanak szép emlékkel rájuk és a "régi" hegyi emberekre ismeretlenül vagy ismerősként . 

hegyi_kapolna.jpg

(Forrás: saját kutatási eredmény, Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Tóth Péter: Szőlőhegyi kápolnák Tapolca környékén című (nagyszerű )kiadvány, Szekér Imre 76 éves egykori hegyi lakos, Sári Lajos 71 éves hegyi lakos, Czibor Albert unokája, † Czibor Szilveszter  83 éves egykori hegyi lakos, Kupovics Jenő 92 éves hegyi lakos, Gulyás Károly 92 éves hegyi lakos elmondása alapján.)

Minden jó szándékú embernek, kedves családtagnak és rokonnak Zalaszántón és a nagyvilágban Áldott, Békés és Szeretettben Teljes                                                            

                             Karácsonyi Ünnepeket Kívánok! 

2012_kar.jpg

Advent harmadik vasárnapján,

meggyújtottam harmadik gyertyám.

Kérve Istent , nézzen le rám,

hogy hitem ne rendüljön soha,

megszületik karácsony éjszakáján 

a Megváltó, Üdvözító csoda.

december 14-16. Advent idején (szit)

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 48
Tegnapi: 71
Heti: 48
Havi: 1 507
Össz.: 141 773

Látogatottság növelés
Oldal: Szent Donát szőlőhegyi kápolna
Szántó/Zalaszántó hely,- és a Szekér família családtörténetének kutatása - © 2008 - 2017 - zalaszantoiszeker.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: nemes pető család - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »