Szántó/Zalaszántó hely,- és a Szekér família családtörténetének kutatása

A helytörténet a múltról beszél, de a jelenhez szól. Térj vissza oda, ahol megdobban a szíved és megtalálod lelked otthonát.

Hazaértem... (Világosvár)

mar_otthon.jpg


Karácsonyra szép Szántóra végleg haza értem,

hosszú és olykor szenvedő útról fáradtan megpihenve,

őseim és saját  életem minden szála,  erről a helyről ered,

s most már így múlik el az  emlék ködfátylában, az örök békességben


(Amióta elkezdtem a család és helytörténeti kutatást, fogalmazódott bennem meg első alkalommal az a gondolat, hogy Zalaszántóra költözzem. Az eltelt csodás időszak csak megerősítette bennem ezt a szépreményű gondolatot. A gondolat, érzésé alakult és ezután a szívemben fejlődött tovább. Nem volt könnyű! Sok-sok áldozatot követel tőlem és a családomtól. Külön köszönet kis feleségemnek Ancsikának. Köszönöm a sok segítséget még azoknak, akik bátorítottak, segítettek és külön erőt öntöttek belém (itt nem csak a finom pálinkára gondolok !) a rossz időkben is és külön köszönetet kell mondanom azoknak is, akik nem segítettek, esetleg hátráltattak vagy uram bocsáss meg… kimondottan nem kívánták, hogy ez sikerüljön. Az utóbb említettek nélkül bizonyosan nem sikerülhetett volna. Ők adtak külön erőt és kitartást! A kis „birtok” régen Szekér (János) birtok volt. Talán nem véletlen. Szeretnék róla is többet megtudni, valamint a Világosvár helységről. Hallomásból tudom régen itt is lehetett egy vár (?), talán ez a harmadik vár a környéken.)


Minden kedves családtagnak és rokonnak Zalaszántón és a nagyvilágban, Békés és Szeretettben Teljes Karácsonyi Ünnepeket Kívánok!

karacsony_2011.jpg


A család és helytörténeti kutatás forduló pontjához ért. Eljutottam az origóhoz. A településen és környékén kutathatok. Lehet, hogy így más és több dolgot tudhatok meg a helység történelméből és a famíliáról. Nagy reményeket fűzök ehhez.         

Helytörténethez:

Dr. Bakai Kornél professzor úr és kollégáinak munkájában „Magyarország régészeti topográfiája” 1. kötetében (A keszthelyi és tapolcai járás, 1966.) a 177. oldaltól találtam Zalaszántói vonatkozású már ismert és még ismeretlen adatokat. 

1.) Őskori szórvány lelet. Az egykori Vindornya-tó felé lejtő domb oldalán kisebb mocsaras mélyedés maradt meg. Ennek közelében telepre utaló őskori cserepek gyűjthetők a felszínen. (Keszthely, Balatoni Múzeum 65.359.1)

2.) Szent Damján és Kozma templom. Plébánia templom, Árpád kor, késő középkor. A középkori falu első említése a XIII. századtól ismeretes. Az 1555-ös második rovásadó összeírás után a török felégette a falut. 1557-ben felégetett település. 1566-ban már egy adófizető telke volt, ismételten feldúlták. 1569-1576 néhány adózója volt. 1576-ban ismét elpusztult. 1578 után nagyobb háborús csapás nem érte. 1696. évben 26 jobbágy 13 zsellér család lakta, 115 hold szántó, 20 hold szőlő birtokkal.

3.) A plébánia templomtól ÉK-re Lázár Miksa szérűskertjében 1905-ben verem ásás közben 2 késő római sírt találtak.

4.) 1920-ban a későbbi orvos lakás kertjében római cserép és 3 db. pénz került elő. (Keszthely, Balatoni Múzeum 62.184.3)

5.) Kis kápolna, körülötte temető.

6.) Kovácsi. A község ÉNY végénél a Zarna patak völgyében a Kovácsi mezőre jutunk. Itt találjuk Kovácsi falu templomának igény gyér maradványát és középkori cserépanyagot. A Kovácsi község első említése 1227-ből ismert.1267.évben villa Choach.

7.) Zalaszántó-Sümeg úttól nyugatra egy másik útnyom.

8.)Halomsírok. Tátikahegy NY-DNY oldalán Rómer Flóris 82 tumulust talált. A rendelkezésre álló gyér adatok szerint bronzkor végi - kora vaskori urnasíros kultúra körébe tartoznak az említett halmos temetkezés.

9.) Hidegkút. Zalaszántótól É-ra az országút mellett találjuk Hidegkút-pusztát. (Nevét a hideg vizű forrásáról kapta.) Középkori cserépanyag leletek. A domblejtő magasabb részén régi szőlőművelés terasz maradványát figyelhetjük meg. A Hidegkút névvel 1438-ban találkozunk először is ahol vámhelyként említik. 1555-ben a török ez is felégette.1613-ban is találkozunk nevével a Pethő birtok összeírásánál. (1341. április 24-én egy oklevélben Hidegkúton 21 telket (mansio) jegyeztek fel !!)

10.) Tátika vár. Tátika hegy tetején K-NY irányban vár maradvány.(Említése, 1248., 1257., 1266.) Két vár állott. „ ..duo castra Ecclesiae suae [ti: Zalandus veszprémi püspöké] in superiori scilicet et inferiore monte Tadenka…”Mind a belső, mind a külső alsó várat 1240-1250 táján Zalandus püspök építette. (Utóbbi megjegyzéstől, - elnézést és minden tisztelet - a saját véleményem ettől kicsit eltér.)

11.) Tátika hegy ráncszerű képződmény rajta őskori település nyomai, kőbalták, bronzlándzsa. (Keszthely, Balatoni Múzeum)

12.) Vátka. Tátika hegytől DNY-ra, Hidegkút pusztától délre a Vátkai - rétnek nevezett fennsíktól ÉNY- felé haladva erdei út mellett az úttól 10-15 méterre az erdőben 5 x 10 méteres késő középkori épületmaradvány található. Az épület északi oldalán, egy sarokrészen 1,2 méter magas falak ma is állnak (1964-ben). A kövek között szétszórt emberi csontok. Az épület az elpusztult Vátkai templom maradványa. Az 1334-es pápai tizedjegyzékben olvasható „Vacha” csak erre vonatkozhat. A Puszta templom néven is ismert romot Dornyai Béla is annak gondolja. Az irodalomban Laposmezőnek is ismerik. Lipp Vilmos írja a Tátika hegy alatt a Hamvaserdőben (tehát a hegytől délre, a Kövesér-patak hídjától északra) román stílusú kápolna romjai láthatók, feldúlt kriptával. Innen származó faragott kövek Csák Árpád Keszthelyi birtokára is került. Pesthy Frigyes a Tátika hegy oldalán „Szent Kereszt” nevű kápolna romot említ. Tátika hegyen a vár alatt egy 1341-es (1341. április 24-én/május 3-án íródott) oklevél 30 háznépet és Szent Kereszt tiszteletére épített egyházat jegyzett fel. 1555. évben a török felégette Vátkát (is). 1557 és 1564-ben újból puszta birtokként említik. Többé nem írják össze.

(Az első ismert írások szerint Vátkát a Tadeuka (Tátika) nemzetség birtokolta. Vátkai kisnemes család birtoklásáról említenek az írások a XIII. századból, akik akár a Tadeuka nemzetségből is származhattak. Az 1334-es pápai tizedjegyzék szerint a templom papját Péternek hívták és 23 széles dénár pápai tizedet fizetett.  1347. november 18-án a veszprémi káptalan jelentésében említik „Watka posseionis” és „Watkusilese sessione” földrajzi neveket (DL 91385). 1350-ben az írások „Wathka” nevű birtokot említenek. Vátka és egymáshoz nagyon közeli Tátika önálló falu, (amennyiben külön álló települések voltak) a XIV. század vége felé olvadhatott össze. 1358-ban a tátikai és szántói, királyi és anyakirálynéi jobbágyok Vátka faluban hatalmaskodtak. 1438. évtől gersei Pethő család birtokolja többek között „Wathka villa” települést is. Az 1730-as években a szántói plébánia templom javítása és átalakítása során, a vátkai patak tisztítása közben talált kis (52,8 cm átmérőjű) harangot helyezték el a templom tornyába. A felirat nélküli harang vagy a vátkai kis templomnak vagy a tátikai várkápolnának lehetett valamikor a harangja. Mint már korábban írtam a harangot a törökök elől ásták a patakba az ott lakók, így az ellenség nem találhatta meg, mert nem látott friss ásás nyomot. A harang több mint 100 évig volt elásva és csak a szerencsének köszönhető, hogy megtalálták. A zalaszántói Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt templom tornyában három harang lakik az egyik ez a bizonyos vátkai-tátikai harang.

(forrás: részben Szatlóczki Gábor idevonatkozó könyvéből illetve Krasznay József -Bálint Imre TátikaI. című kiadványából)   

december 18. (Advent 4. Vasárnapján) 

Karácsonyi ünnepi vacsora

A karácsonyi asztal a néphagyományban fontos szerepet játszott az ünnepkor. Mind az asztal díszítésének, mind az étkezésnek szigorú rendje volt. A feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak. A karácsonyi abroszt a piros csíkos, fehér szőttesből készített terítőt kizárólag erre az alkalomra készítették és mivel a bőséget, egészséget szimbolizálta, később sütő- vagy vetőabrosznak ebből vetették az első gabona magvakat, hogy bő termés legyen is használták. Az asztalra gabona magvakat helyeztek, ebből adtak a baromfiaknak, hogy jól tojjanak, az asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy egészséges legyen, de volt ahol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle, jó termést remélve. A szigorú rituálékhoz tartozott, hogy a gazdaasszony nem állhatott fel vacsora közben az asztaltól, hogy jól tojó tyúkjai legyenek. Az ételek közül előnyben részesítették azokat, amelyek bőséget, jó termést ígértek a háziaknak. Innen a bab, borsó, lencse, mák, dió, hal (a sok halpikkely a pénzt jelképezte) megjelenése a karácsonyi asztalon. A fokhagyma az egészséget, a méz (mézesbáb) az élet édességét jelképezte. A kalácsból, almából az első falatokat szétosztották egymás között, hogy a család mindig összetartson. Ősi magyar szokás volt, hogy egy almát annyi felé vágtak, ahányan az asztal körül ültek. A hiedelemnek megfelelően abból mindenki kapott egy gerezdet, hogy a család összetartson, illetve ha valaki eltévedne a kietlen téli erdőben, az biztosan hazataláljon. Az asztalon maradt karácsonyi morzsát összeszedték, az első búzavetésnél majd tavasszal a szántóföldön szétszórják vagy az állatoknak adták, hogy termékenyek legyenek, de jó volt betegek gyógyítására, rontás elűzésére is. Sok helyen este az asztalt nem szedték le, hogy a betérő kis Jézus ne maradjon éhes. A paraszti étkezési szokások alapjai ma is megtalálhatók karácsonyi étrendünkben. Gyakoriak a halból készült ételek. A mákosguba a paraszti étkezési kultúra része, csakúgy, mint az elmaradhatatlan diós, mákos kalács.

december 23.

regölés: a téli ünnepkör (napforduló) természetvarázsló köszöntése, bőségvarázsló, párokat összebűvölő, adománygyűjtő célzatú egyik  legősibb népszokása.  A ritmikus ütemű ének az ősi pogány korabeli táltosok és sámánok világából gyökerezik. A regölés ideje Karácsony második napjától (december 26. Szt. István vértanú napja) újévig tart, amely alkonyattól kezdődik. Földrajzilag a hajdani gyepű vidékeken él Dunántúlon (Zala, Vas és Somogy megye) és Erdélyben. Ilyenkor a regösök ősi, pogánygyökerű, varázserejű jókívánságokat, bőséget, jó termést, termékenységet és boldogságot kívánnak a gazdának és a háznépének. A szokás legfontosabb mozzanata ugyanis a jókívánságok kifejezése. Hiszen a regösök eredetileg nem közönséges köszöntők, hanem varázslók voltak, akiknek hatalmukban állt a szavakkal kifejezett jókívánságok valósággá idézése is. A dunántúli regösök férfiak, ifjú legények, gyerekek legalább négyfős csoportokba szerveződve kifordított báránybőr bundában, kucsmában, kezükben láncos vagy csörgős botot rázva, köcsögdudával, furulyával,  regös síppal, pokoli zajjal, lármával járták a falut és így  érkeztek házról házra. Belépve a házba elénekelték a gazda engedélyével a regös éneket. Bevezetőjükben megnyugtatták a családot, hogy nem rablók, hanem Szent István szolgái. A csodaszarvasról, tiszta forrásról, pázsitról daloltak, majd termékenységet varázsló jókívánságokat mondtak a gazdának és háza népének. Ahol eladó lány volt, ott a legénnyel regölték össze, hogy mielőbb bekössék a fejét. Befejezésül az állandó ősi refrént énekelték: „Hej regö rejtem, azt is megengedte, de az nagy Úristen

Regősének a betyárvilágból:

Zalaszántói regősök verse.

(Százados hagyomány) 


„Eljöttünk, eljöttünk Szent István szolgái,

Kinek füle, kinek lába elfagyott,

Mondjuk-e vagy nyomjuk:

Eljöttünk, eljöttünk szent István szolgái,

Amott keletkezik egy fekete felhő,

Abba tollázkodik csodatevő szarvas,

Annak ezer ága,

Gyujtatlan gyulladjék, oltatlan aludjék

Annak a gyertyája.

Hej regő rejtem, azt is megengedte,

De az nagy Úristen

Adjon az Úristen ennek a gazdának

Egy hold réten száz szekér szénát.

Hej regő rejtem, azt is megengedte,

De az nagy Úristen

Adjon az Úristen ennek a gazdának

Egy hold földben száz kereszt búzát,

Egy hold földben száz kereszt rozsot.

Hét ökör régi törvény.

Hej regő rejtem, azt is megengedte,

De az nagy Úristen

Adjon az Úristen ennek a gazdának

Egy hold földben száz kereszt zabot,

Egy hold földben száz kereszt árpát.

Hét ökör régi törvény.

Hej regő rejtem, azt is megengedte,

De az nagy Úristen

Adjon az Úristen ennek a gazdának

Egy lúdja alatt száz liba fiat,

Egy tyúkja alatt száz csirke fiat.

Hej regő rejtem, azt is megengedte,

De az nagy Úristen

Itt is vagyon egy legény, kinek neve István,

Ott is vagyon egy leány, kinek neve Emmán.

Hej regő rejtem, ezt is neked rejtem,

Kert felől kerítsed,

Utca felől tereljed,

Párna alá szorítsad,

Ott bele kukorodj, ott bele fondorodj

Mint a kis nyúl farka”

forrás: (1905. évben Ingyen Naptár 24-25. oldal, Darnay Kálmán kutatása alapján) Haász Gabriella, A nyilvánosság formái egy hajdani vidéki múzeumban (A sümegi Darnay-gyűjtemény bemutatása, 1891-1941)

Köszönet a Három Hegy Egyesület tagjainak és szimpatizánsainak a hagyományápolásért tett minden fáradozásaikért!

december 29. 

az év utolsó napjára:

A szilveszter ünneplése I. Szilveszter pápa emlékünnepe, aki 314-től 335-ig volt a katolikus egyház feje, és épp december 31-én hunyt el Rómában. Jóval később, 813-ban december 31-ét Szilveszter pápa névnapjának nyilvánították. Az 1582-ben bevezetett Gergely-naptár szerint december 31-e I. Szilveszter pápáról kapta a nevétSzilveszter ünnepe a V. századtól él és az újév vigíliája (előestéje). A Szilveszter név jelentése: erdőben lakó. Az erdőben csend van, az év utolsó napját mégis zajosan ünnepeljük. A szilveszteri szokások célja a varázslás, hogy a következő évben, egészségben, bőségben, szerencsében, boldogságban legyen részünk. Ezért nagyon fontosak az e naphoz kötődő lármás szokások, amelyek távol tarthatják a háztól az ártó, rontó erőket. Ehhez az ünneplők a karikás ostortól a dudán, a szilveszteri trombitán és a csengőn keresztül a kolompig sok mindent felhasználnak. Vidéken sokfelé szokás volt, a nyájfordítás is melynek célja az, hogy az állatok a zajra felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, hogy a következő esztendőben szaporák legyenek.

Boldog új esztendőt kívánok!

Kívánok hát...
A kályhába meleget,
körétek sok gyereket!
Megérdemelt kenyeret,
pénzzel rakott szekeret!
Eljövendő években
megértést az útra!
Bú s a bánat ugorjon
a legmélyebb kútba!

(szit)







Weblap látogatottság számláló:

Mai: 37
Tegnapi: 71
Heti: 37
Havi: 1 496
Össz.: 141 762

Látogatottság növelés
Oldal: Hazaértem...(Világosvár)
Szántó/Zalaszántó hely,- és a Szekér família családtörténetének kutatása - © 2008 - 2017 - zalaszantoiszeker.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: nemes pető család - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »