Szántó/Zalaszántó hely,- és a Szekér família családtörténetének kutatása

A helytörténet a múltról beszél, de a jelenhez szól. Térj vissza oda, ahol megdobban a szíved és megtalálod lelked otthonát.

 "Új polgárok"

magyar_nepi_motivum.jpg

helytörténethez: 

Korábban már írtam röviden a a betelepültekről, most erről kicsit részletesebben.

1770-ben_az_uj_polgarok.jpg 

1770-ben egy adóösszeírásnál az „Uj polgárok”  Kupa János, Turó János, Bicsakos Istok, Tűskés Istók zsellérek (ZML)

1750-ben adózó családfő nevek:  Szabo Simon,  Varo István, Nag Marton, Hegedüs Adám, Bag János Ferencz, A. Kovács Mihály, Kovács Pörg Eörzse, Szakony János, Sáro Jánosné, Sáro János, Répa István, ifju Kocsis Mihály, Fitos Mihály, Bognár Adám, Hegyi Maté, Thurner Orbán, Perezteghÿ István, Szabo Ferencz, Elekes Marton özvegye., Sára Györg, ifjú Farkas János, Major Janos, Takács Mattyás, Odorján Gergel, Lugosi Ferencz, Pintér Görg, Szekér Lukács, Czibor Márton, Szekér Péter, Szekér Márton, Bognár János, Gombár Mihály, Balás Takács, Bosok Páll, Adorján Ferencz,  Süte István, Kocsis Marton,  Erÿ Gergel, Kocsis Ferencz, Tütö János, Csizmazia Ferencz, Pintér Máttyás,  Erÿ János,  Kovács István, Varga Mihál, Lengel Miklós özvegye. Smauz Györg, Kovács Ferencz, Takács András,. Német Mihál özvegye, Toth Marton, Tollár Laszlo, Saghi István özvegye,  Rövÿ Josef, Csöndes Görg, Takács Janos, Molnár Mihál, Baticz Mihály, Toth János, Rövÿ Mihály, Balogh Marton, Bogor András, Kovács János, Perezteghy András, Lóczÿ János, Toth István,  Gulás Ferencz, Pusnoki Janos özvegye, Vass Péter, Szakonyi Márton, Vass Gergel, ifju Toth István,  Süte János, Vass Györg,. Modos János,  Bazi Görg, Fitos János, Kömives László, Kocsis János, Elekes János,  Toboz Marton,  Torva János, Német Tamás özvegye,. Praczkÿ Benedek, Hajdu Ferencz,  Hajdu Görg, Nag Ferencz, Körmendi Ferencz, Gujtmon Görg, Német Márton,  Csima János, Takács János, Takács Ferencz, Aspán János, Varga Ferencz, Czibor László, Csizmazia Mihály, Arany Györg, Odor Györg, Bossok János, Kerék Ferencz, Molnár Györg, Németh Mihál, Farkas Janos, Kocsis Györg, Kocsis Mihál, Kigyos István, Vajda István,  Süte Márton,  Barabas János,  Vincze Joseff, Toboz János özvegye, Horváth János, Barbély Imre,  Harangozo János, Kenesi Mihál,  Nag Josep, ifju Odor Györg, Szekely István,  Aspán Görg. [120 adózó]     

turner_urban_szulesz_1771.jpg

1771-ben Turner Urbán mint „szülész” (ZML) 

1805-ben hagyatéki leltárból ismert a szántói Krásovits Imre (~1750-1804) kránic (horvát anyanyelvű dél-szláv nemzetiségű) lakos. Gyermekei nem voltak csak testvére János. 1825-ben szintén hagyatéki leltárból ismert szántói Garub Simon (~1764-1825) kránic. Gyermekei Garub Anna és Garub Katalin.                                                                    

Az 1715-ben a török időket követően első családi név szerint említett lakosok közül az Adorian (Adorján), Szekér, Sűte (Süte), Feies (Fejes), Farkas, Deak (Deák) és a Nagy   családneveket a megelőző századokban több alkalommal feljegyzik Szántón. (Természetesen figyelembe kell venni az is, hogy a Farkas, Deák és Nagy családnevek sűrűbben fordultak elő az akkori köztudatban is, így messze menő következtetést nehéz levonni az „első” ismert felsorolásban szereplő vezetéknevekből.) Megállapítható azonban, hogy az említett családok között voltak bizonyosan, akik képesek voltak átvészelni a század folyamán rájuk váró megpróbáltatásokat és most már az ősi szántói családok új sarjaiként adják a település régi-új fundamentumát. Feltehető azonban még az is hogy, ezen családok közül többen valamiféle kontinuitást feltételeznek tekintettel arra, hogy több ezt megelőző évszázadon keresztül említik az írások a településsel kapcsolatban. Természetesen nem azt jelenti ez, hogy a többi ezt követően felsorolt családnevűek nem élhettek itt ezt az időszakot megelőzően vagy (vagy esetleg vészelhették át máshol), de ennek kisseb az eshetősége, mint azoknak, akiknek periodikusan említik a családnevüket több esetben az írások. A Toboz családnevűek erre a példa, amelyek 1715-ben nem szerepelnek az adózócsaládok között, de 1720-ban már többen is, és azt ezt megelőző (XVI. és XVII. században) több alkalommal is szerepeltek Szántó írásos történetében.  

Az 1720-as évek után, mint már többször említettem kezd a népesedés folyamata normális ütemet venni. Emelkedik a lakosság száma. Újabb és újabb családdal bővül a település. A földesúrnak szükség szerint robot, a termény után a kilenced, az egyháznak a tized adót fizet az akkori jobbágy. 1722-bent 17 népes portán lakják házas zsellérek és telkes jobbágyok, de megjegyzik 10 jobbágytelek (igaz csak feltehetően adózás szempontjából) még „deserta” vagyis puszta. A jobbágytelkek után adót fizetnek, amely az előírás szerint az összege: 14.

1723-1732. év közötti a település adózóira, jobbágytelkeire esetleg földesúri birtokokra vonatkozó adat jegyzékek, összeírások (conscriptio), népszámlálások vagy bármilyen egyéb, kéziratos történelmi források teljesen ismeretlenek, ezáltal feltáratlanok is. Ez az a bizonyos elveszett évtized, amikor is a népesség elkezdett gyarapodni, de nincs pontos információnk, milyen módon történt ez. Addig is marad, és segítség lehet a feltárásban a három féle plébánia írásos nyilvántartás és a Historia Domus.

Szántón az egyházi Matricula vezetésének kezdete 1732. év november hónap 18. napja. Az eredeti anyakönyvből megállapítható, hogy új, idegen nem magyar nevezetű és új magyar katolikus jövevények kerültek ide. Az anyakönyvben szereplő vélhetően „elsőnek bejegyzett” idegen, más országból származó letelepedett anyakönyvének bejegyzései és az ezt követők.

1733. évben és 1734. év január 31. Georgio Gujtmon, Elisabetha Lochner,   

 március 28.   Barbara Kranics,

szeptember 4. Helena Kránicz,

május 9-én házasságot köt Adalbertus Fisser (Moravia oriundus) Morvaországból származó és özvegy Christ.(ina) Miltis, Joannus Osvath (Pinkafeld)  Pinkaföldi,                                                                                                        

1735. év január 30. Pauló Gőrchy Mario Krupai zingarus (cigány), február 20. Maria Zallya               

1737. évben Stephano Guzmics, Andreas Hóber moravus,Catherina Furgyán / Fulgyán/Furján családnév ► Flórián,                                                                                                                    

1739. évben Juditha Soóghy, Joannes Vasmatics,

1740. évben Stephano Maicz, Helena Kattor,                                                                                                                          

1740. évben Anna filia Germany és Sz. Gothanki                                                                         

1741. évben Christoper Kaller, Anna Pleshi,                                                                           

1746. évben Szőllős Michael Sabjanicz/Subjanitz,                                                                         

1750. évben Joannes Aspán,                                                                                      

1760. évben Georg Smauz  61 éves korában elhalálozott,                                                              

1766. évben Mick. Maglaticz,                                                                                       

1772. évben Joan Moiser,                                                                                                  

1789. évben Georgius Rencosner, Rosalia Véig,  

                                                             

     1739. év november 18-án Georg. Smauz (moravius milite) Morvaországi katona  

1734_15_09_adalbertus_fisse_moravia_oriundus_szarmazo.jpg 

Az egyházi házasságkötési anyakönyvben az 1734. év május 9-én íródott bejegyzésnél említik első alkalommal a feltehetően „új telepes”  Adalbertus Fisser származási helyét: Moravia.

A több helyen előfordult Moravia, Morvaország latin neve. Nem tévedek, ha azt állítom Szántó településre a török utáni és a szabadságharcos zaklatott időket követően az 1722-1740 közötti időkben több alkalommal [1722,1725,1734,1739.] az Osztrák Birodalom őrvidékéről a Morvaországi területek felől (is) érkeztek új telepesek.

A telepítések amennyiben szervezett kereteken belül történt a kamara, a helyi akkori földbirtokos/földbirtokosok vagy a Veszprém egyházmegye szervezhette meg és az új polgárok így egyházi vagy nagybirtokosi telepítési szerződések alapján rövidebb vagy hosszabb időre itt maradtak vagy végleg letelepedtek a községben. Szántón az új polgárok nem csak saját maguk között, hanem vegyes házasságban is éltek, szabadmenetelűként és így a telepítési szerződésnek megfelelően legalább 3 éven keresztül, minden közadó fizetéstől mentesek voltak cserébe a házépítésért és a föld termővé tételéért. Belőlük válnak később az árendások.

1736-ban a településen adózott libertinus szabad menetelűek száma: 3 (Georg Mólnár, Georgius Ódor, Georgius Tollár,) a röghöz kötött örökös jobbágyok száma: 64, a colonus, telkes jobbágyok száma: 4 (Georgius Gujtman, Peto Vas, Joannes Bosok, Lucas Süte.) Feltehető malom árendások/ molnárok: 6 Joannes Adorján, Georg Mólnár (lib), Ludovicus Bezeredi, Lucas Süte, Martinus Süte, Michael Mólnár.

1736. évi általános adóalap összeírás szerint Georgius Gujtman és Joannes Bosok feltehetőn morva származású telepesek 3 vagy több évi szabadság és adómentes éveket követően nem lettek szabad menetelűek, hanem telkes jobbágyokká váltak.

Az 1732-1746 közötti időszakban, az anyakönyvekben és a klf. összeírásokban az alábbi idegen hangzású névvel rendelkező személyek és családok figyelhetőek meg a teljesség igénye nélkül: Guitmon/Gujtmon, Gutman, Lochner, Lener, Vachberger, Bolcsevics, Szukics, Homle, Kranics, Kránicz, Hoberszákk, Gajszmar, Richter, Stucz, Kloz, Tujner, Turner, Rezler, Tieliberger, Mezinger, Hasmon, Smausz (1739. év végén Moraviából érkezett), Mauz, Krajczer, Karajczár, Fisser, Kneber, Bosok, Filitás, Odajca, Graff, Achsperger, Bőtte.

1749_georgius_smausz_moravusz_milite_katona.jpg

Tudomásom szerint 1738 és 1742 között ismét pestis járvány pusztított a településen is, talán később ennek szerepe lehetett az életek vagy családok alakulása szempontjából és ebből kifolyólag volt talán, 1743-ban 20 haláleset az halotti anyakönyv tanúsága szerint.

Az 1720 -1746 között eltelt 26 év alatt ugrásszerűen megnőtt Szántó népessége. A népszaporulat igen magassá válik a század közepére. Nem ritka a családokban a 6-8 gyermek, igaz magas a gyermekhalandóság is. A népesség nagyobb arányú növekedéshez hozzájárult a Szántóra érkezett morva/osztrák/sváb/bosnyák katolikus családok. Ezen családokból kerülhetett ki a népességi összeírásokból a Smausz/Smauz, Stucz, Gut(t)man, Achsperger, Graff, Richter, Gujtmon(n), Turner, 1746-ig, Hasmon, Kránicz, Bossok, Filitas, Kloz, Groff, Rezler, Krajczár, Hagner, Mencell, Pesler, Lithmer, Guitmon családnévvel.

1757. évi népesség összeírás szerint az  új valamint ifjú (i) új polgárok, akik idegen vagy részben magyar ajkúként születtek, de már  Szántó közösségéhez tartoztak:

1.Catharina Arangász, 2. Judith Arangász 3. Georgius 4. i. Joannes és 5. i.Michael Hasmon 6. Eva Kranicz 7. Georgius 8. i.Martinus 9. Catharina Gujtmon 10. Joannes i.Franciscus 11.i Michael 12. i.Petrus 13. i.Catharina Bosok 14.Elisabetha Filitás 15. Joannes Szukics 16. Helena Stucz 17. Petrus 18. i. Josephus 19. i.Michael 20. i. Eva 21. i. Maria, 22. i. Elisabetha 23. i.Anna, Achsperger 24. Margaretha Groff  25. Eva Kliz 26. Barbara Richter 27. Urbanus 28. i.Martinu, 29. i.Stephanus 30. i.Mathias 31. i.Michael 32. i.Maria Csuzner 33. Rosalia Pichler| 34. Mathias 35. i.Franciscus 36. i.Joannes 37.i.Josephu, 38. i.Georgius 39. i.Elisabetha Karajcár 40. Anna Gujtmon 41. Ursula Turner

Tolnai Festetics Kristóf akkori birtokos 1765. évi végrendeltében említést tesz a „libere migrans” vagyis szabad bevándorlókra.   

Mint már ismert. Horváth Zita Paraszti vallomások Zalában I. című tanulmányában az úrbérrendezés kilenc kérdő pontos vizsgálatát feszegeti, de ebből a kérdéskörből Szántó helyiség kimaradt! „ …. nem került elő minden helység kilenc kérdőpontja, pedig az úrbérrendezésük megtörtént, mert a nyomtatott urbárium és a tabella fennmaradt. A hiányzó helységek a következők többek között: … a szántói járásból Komárváros, Vindornyafok, Egregy, Galambok, Kiskomárom, Rezi, Sármellék, Szántó... Csak reményeink lehetnek arra, hogy ezek valaha is előkerülnek, ui. a hiányzó helységek zöménél kis birtokosok voltak a földesurak és nem maradt fenn családi levéltáruk.”

Tekintettel arra, hogy nem került elő a Szántóra vonatkozó Mária Terézia ún. 9 kérdőpontos felmérése, ezért nem tudjuk vizsgálni az abban szereplő és a 8. kérdésben szereplő puszta jobbágytelek iránt érdeklődő a pusztásodás (megműveletlen területek) mértékét és minőségét vizsgáló és az ezzel kapcsolatos betelepítésekre és betelepülésre szolgáló feleleteket.

Az 1767. évi előzetes összeírásban 20 szabad költözésű jobbágy (családot) írnak össze, akik közül talán az új magyar és idegen nevű telepesek és annak leszármazottai kerültek ki  [Mauz Mátyás, Soós Batics, Kocsis Márton, Arany György, Vajda Páll…] A Szántón feltehetően 1768. évben kiadott magyar nyelvű úrbéli tabella, amelyet Czagány György jegyzett szerepel a magok házában lakott 74 zsellér is [Peresztegi János szabad, Asmon János szabad, Lengyel János szabad, Alsó Czibor Mihály szabad,Orbán György szabad,…] akik közül szintén kikerülhettek az akkori „új telepesek” és annak leszármazottai, itt szerepelnek még a frissen betelepültek „uj polgár” megjegyzéssel (Horváth László, Prikách Istvány, Bicsakos István). Az úrbéli tabella nem tartalmazza a helyi birtokos földesúr nevét. Tolnai Festetics Kristóf  (†1768. február 25.)  vagy Tolnai Festetics Pál volt ekkor a település nagybirtokosa.

1771. évi népesség összeírás szerint 39 új (már korábban itt élt) és ifjú (i) telepesek, akik (morva, német, sváb, horvát, katolikus bosnyák) vagy részben magyar ajkúként születtek, de Szántó közösségéhez tartoztak:

Gasparus Osztermár, Mathias Smauz, Anna Gujtmán, i.Joannes Smauz, Joannes Mojzer, Joannes Bosok, Julianna Vasmatics, Michael Marlavics, i.Barbara Marlavics, i.Josephus Marlavics,  Martinus Turner, Stephanus Turner, Helena Lakics, Franciscus Krajczár, Barbara Urger, Joannes Krajczár, Rosina Presli, Stephanus Asmán, Catharina Asmán, Martinus Gujtmán,  Joannes Gujtmán, Catharina Gujtmán, Marianna Lusics, Josephus Kreda, Catharina Vasmatics,      gyermekek: Josephus Vasmatics, Anna Mojszer , Joannes Mojszer, Ignatius Mojszer,Catharina Bosok, Catharina Marlavics, Barbara Krajczár, Catharina Krajczár, Franciscus Krajczár, Michael Asmán,  Helena Asmán, Elisabetha Gujtmán, Michael Gujtmán, Elisabetha Gujtmán

Szántó lakosságának a száma 1757-től az eltelt 14 év alatt több mint 300 lélekkel gyarapodott, amely magas, közel 50 %-os emelkedést mutat. A XVI. században megfigyelt átmeneti elnéptelenedéssel küszködő, de folyamatosan lakott Szántót érintette a feltehetően az 1722. évet követő telepítés/spontán betelepülés. Ennek hatására bekövetkező nagyarányú lélekszám növekedéssel kapcsolatosan most már kijelenthetjük a megvizsgált közel 90 évet tartalmazó adatokból, hogy a községbe betelepült új (polgárok) lakosok többsége magyar családból került ki. A német nyelvterületű vagy idegen ajkú családok száma az 1722-1799 közötti időszakban körülbelül 40 - 50 telepes nem érhetett el összesen.

Az 1732-1799 közötti időszakban összegezve, az anyakönyvekben és az említett összeírásokban az alábbi idegen ajkú családok (személyek) fordultak meg a (ismét megjegyezve) teljesség igénye nélkül Szántón:

Achsperger, Arangász, Asmán, Batics, Bolcsevics, Bosok, Bossok, Csuzner, Ekker, Filitas, Filitás, Fisser, Fors, Gajszmar, Graff, Groff, Guitmon, Guijtmon, Gujtmon, Gijtmonn,Guttman,Hagner, Hasmon, Hoberszákk,Homle, Karajcár,Kliz, Kloz, Kneber, Krajczár,Krajczer,Kranics,Kranicz, Kránicz, Kreda,Lakics, Lener,Lithmer,Lochner, Lusics, Maczinger, Marlavics, Mausz,Mencell,Mezinger, Mojzer,  Osztermár, Pesler, Pichler,Presli,Rezler,Richter,Smausz, Smauz,Stucz, Szukics, Tieliberger,Tujner,Turner, Urbanus,Urger, Vachberger,Vasmatics...

Több (családnév) egyazon személyt és családot (családnevet) takarhat, mert valószínűen csak hallás alapján másképpen  és másként jegyezhették le a neveket az idegen hangzás miatt:

[Gui(j)tmon, Gujtmon, Gut(t)man, Gujtmon(n), Guitmon, Gujtmán],                                     

[Mausz, Smausz, Smauz],     

[Tujner, Turner],

[Karajcár, Krajczár, Krajczer],

[Graff, Groff], 

 [Bosok, Bossok] 

Mint már tudjuk az ismert írásokból a Habsburg udvar szemében a betelepített német területről érkezett új telepeseket a katolikus vallás híveként, a kultúra hordozójaként s mindenekfelett a birodalom támaszaként tekintették. A betelepedő németekben a bécsi politika megbízható, hű elemeket vélt nyerni az ország megtartásáért folyó küzdelemben, a megbízhatatlannak tekintett rebellis magyarság ellensúlyozására!

Összegezve megállapítható az akkori okmányokból, hogy Szántón az új telepesek/ szabad bevándorlók egy része kihalt (mocsaras vidék szúnyog csípéseinek járványai, pestis, kolera, himlő…) egy része nem ragadt meg és nem telepedett le véglegesen (tovább álltak), egy kicsiny része asszimilálódott a betelepített vagy spontán betelepült idegen ajkú, és új idegen magyar elnevezésű családokból. Az eddigi kutatásom alatt nem találtam a letelt adómentes éveket követő földesúri „contractus” levelet sem. (Lehet, hogy nem volt új megállapodás a telepesekkel és ezért álltak tovább??) Lehetséges, de nem biztos. Az biztos, hogy a kevés megmaradt „új polgár” családok [pl. Smauz-Mauz, Moiser-Mojzer, Krajczár, Gujtmon] teljesen asszimilálódtak. Egyes családoknak a mai napig is élnek leszármazottaik a településen. (A Mauz családról részletesebben írok a későbbiek során.) Az elvándorlás másik oka talán még a túlnépesedés lehetett Szántón. Ennek következtében feltehetően az 1722-től betelepült és közel 60 évig lezajló, de nem teljesen lezáródó folyamatában a sok idegen nevű (német, osztrák, morva, cseh, horvát, bosnyák) betelepült nagy része áttelepült a még mindig csak szórványosan lakott, kisebb népsűrűségű Alföldre. Csite András így említi ezt a folyamatot: „Valószínűleg sokan elvándoroltak a faluból, s abban a nagy migrációs folyamatban vettek részt, melynek eredményeként az alföldi és délvidéki megyék újranépesültek.”

Érdekesség: 1777. 8bris 16-án íródott a halálozási anyakönyvek után a 15. pontban

Bohemos, Moravos, et Austriacos, nisi fice/fide digné consnet illos anteargus 1740. Regnus Hungarice transmisse, tima Authenica illor Territinó Dominorum Manumissione , si vero il cant se Ikobrielo/sublieta obusxios  essa Inie provici produito Inada  sublieta immunitati Tesimenio no/non copulano imó remonstrati que uacvidnis Testimonis adContraliendus Moranionus illos ü ackmiattus , xriny/eriny quam legitime Comprobent nulló de obrice ex Canonico impredienió ob quad Manomius , valide ex liuce Contractre negident irrenios esse

Csehország, Morvaország, és Ausztria kivéve és megbecsült, 1740 előtt Magyarország földet, házat/házhelyet jobbágyfelszabadítást…..

Nem tudom, ez utalás lehetett a betelepülésekhez? Talán egyszer ismert lesz számomra a pontos szöveg és annak értelmezése.

 

1800-ban beadványban említett „ujj Polgárok” Nyelves János, Gözesi Mihály, Tüskés Ferencz.

Polczer/Poltzer-t 1817-ben említik első alkalommal Szántón. A településre ezt megelőzően jöhettek talán Bazsiról vagy korábban a Németországi, Rajna menti Badenből

Polczer Joannes (23) és Nagy Veronica (15) 1817. 01.28-án házasságot kötnek, de ekkor már Polczer Jánost Szántóiként említik. Gyermekeik: Vendel 1821.10.01-én, Michael 1824.10.03-án  Joannes 1826.10.03-án született. Polczer Joannes 1832-ben 37-éves korában halálozott el Varga (?) Vera hitveseként.

Polczer (Michael) Mihály (19) és Vajda Örzse (18) 1848.04.05-én házasodtak. Gyermekeik: Ferenc 1848.12.07-én és Rozi1850.08.03-án született.  Polczer Mihály 1850.10.27-én halálozott el. Polczer Rozália (18) és Szekér János (25) 1870.02.13-án házasodtak. Polczer Rozi 1904.05.03-án halálozott el 53 évesen.

1888. november 6-án a Magyar Királyi Illeték Kiszabási hivatal által íródott örökösödési dokumentumból tudjuk meg közben, hogy Polczer Ferenc szántói lakosnak bizonyosan Polczer Rozália a testvére, akinek a férje az előbb említett Szekér János. Polczer Ferencnek két tanköteles gyermek is volt ekkor. Ez még eddig nem volt ismert számomra. A gyermekek Polczer Vilma (1875) és Polczer Apollónia (1877)(Talán ők lehetnek a Polczer család felkutatásához a következő lépés. Házasságkötésük, ha közben nem haláloztak el 1895-1907 év között lehetett!)

Polczer Adalbertus (25) és Szekér Anna (19) 1819. 02.09-én házasságot kötnek. Gyermekeik: Teréz 1820. 02.15-én, József 1823.03.19-én, Katalin 1826.01.07-én, János 1828.05.12-én, Rozália 1830.12.30-án született. Polczer Adalbertus 1832-ben halálozott el.

Polczer József és Torma Rozália gyermekei Rozália, Katalin (1854), Erzsébet (1856) és Péter. 

Egy másik 1889. január 14-én dátumozott végrendeletre hivatkozott levélben néhai Polczer /Náhol/ Teréz-t említenek, alul Polczer Rozi, Polczer Teréz és Náholy/Náhol György aláírása szerepel. 1890. április 14-én visszahivatkoznak az előző levélre egy írásban és ott magyarázatot kapunk, hogy Polczer /Náhol/ Teréz, Polczer Rozi, és Polczer Teréz testvérek.

[Szántóról Polczer Gergely 30 évesen (kb. 1881-ben születhetett), Polczer Mihály 25 évesen (kb. 1888-ban születhetett) 1912-ben illetve 1914-ben az USA-ba emigrált.  Polczer Mihály valójában 1887-ben született és először kint szénbányában ezt követően vasöntödében később New Yorkban és az (Illinos) Chicagóban dolgozott. Polczer Mihály 1920-ban haza jött és 1962-ben halálozott el. Az utóbbiakat a várvölgyi Czimondor Istvánné elmondása alapján ismert, melyet Kardos József a Keszthely környéki kivándorlás c. tanulmányából vettem.] 

1868-ban említik Vaszlavele/ Vászlávele Mártont és Jurica  Böde majorbal lakó nő elhalálozását, aki 57 esztendővel ezt megelőzően Morva születésű volt.

                                   Betelepítésekre vonatkozható feltételes adatok

Zala vármegyében1113 helységéből 380 maradt meg a török idők után, közte Szántó is. Volkra Ottó 1710-1720 között töltötte be a Veszprém püspöke széket. A Veszprémi Főegyházmegyéhez többek között Zala vármegye települései is tartoztak. A püspök 1719. évben Liska nevű emberét küldte Morvaországba telepesek toborzása végett. Ezt folytatták utódai, de vele csaknem egyidejűleg a székeskáptalan, majd a bencések, a ciszterciták és a világi nagybirtokosok is.

forrás: Harmath István A Magyar Minerva könyvsorozat és társadalmi indítéka, O. L. Cancellária: Conceptus Expeditionum, 1720. június No. 76

Padányi Bíró Márton Veszprémi püspök egyik nemzetépítő munkája a betelepítés volt, amely során talán Zalába is bajorok katolikusokat hozatott be. A püspök betelepítései folyamatosak, rendszerezettek és szabályozottak voltak. 

forrás: Pehm József: Padányi Biró Márton veszprémi püspök élete és kora. Zalaegerszeg, 1934.  

A vidék 31 helységét érintő újratelepítésének 1/3-át a Veszprémi Püspökség és a tihanyi apátság végezete, az Eszterházyak 7 falut telepítettek be. A telepítések 2/3-a 1720 után történt. 8 faluban magyarokat, 14 faluba németek 4 faluba magyarokat és németeket, 1 faluba tótókat, 1 faluba magyarokat, németeket és tótokat.

forrás: Magyar Katolikus Lexikon

1718-1719-ben a zirci cisztercita apátság is költöztetett nagyobb létszámban családokat a vidékre: sziléziai, frank, morva és horvát területekről.

 

                      Feltehető birtokosi betelepítéseket szervező családok:

1722. év Szentgyörgyvölgyi Bakács Sándor özvegye (Bakács bárónő), Bakács Lukács, Eszterházy család, Gersei Pethő (Zsigmond özvegye) leányág,

1723. év környékén: báró Ebergényi László ezredes 

1730. év körül: Tallián család, Szetgyörgyvölgyi Bakács Teréz, Georgius Nagy, Illésházy József, Jeszenák  János, Sárkány család leányága,Szirmai Tamás, 

1734. év környékén: Bakó Farkas

1734. év után: (fraknói) herceg Eszterházy, Horváth Ferenc, keszthelyi Küllei Péter (későbbi városbíró), Bakay (Bakacs, Bakács) család, Hevenyits István, (Babolcsai) Babócsay család, Bakó Farkas, öreg Horváth, Madóczky Mihály,

1735. év után: Hagymássy (István) család

1736-1738. év körül: Festetics Kristóf 

 október 29. (szit)





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 47
Tegnapi: 71
Heti: 47
Havi: 1 506
Össz.: 141 772

Látogatottság növelés
Oldal: "Új polgárok"
Szántó/Zalaszántó hely,- és a Szekér família családtörténetének kutatása - © 2008 - 2017 - zalaszantoiszeker.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: nemes pető család - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »