Szántó/Zalaszántó hely,- és a Szekér família családtörténetének kutatása

1771. évben

Az említettek alapján a családok összlétszáma pontosan nem állapíthatóak meg. 940 lelket számlált az összeíró Szántón a népesség összeírás alkalmával, amit legalább 955 lélekként kell elfogadni a valóságban. A 940. személy parochus Szántóiensis: Joannes Sárkány (Sárkány János Szántó helyi plébánosa).Az 5 különálló családban Szekér nevezetű, vagy is, Szekér családnévvel az alábbi személyek éltek biztosan az írás szerint ebben az évben a településen

Szekér Katalint (Catharina), Szekér Lukács (Lukas) , Szekér György (Georgius), Szekér János (Joannes), Szekér Katalint (Catharina), Szekér Péter (Petrus), Szekér Ferenct (Franciscus), Szekér Márton (Martinus), Szekér Erzsébet (Elisabetha), Szekér Mihály (Michael), Szekér László (Ladislaus), Szekér Michael (Mihály), Szekér Márton (Martinus), Szekér György (Georgius), Szekér Erzsébet (Elisabetha), Szekér Barbara (Barbara), Szekér Katalin (Catharina), Szekér Benedek (Benedictus),Szekér Ferenc (Franciscus), Szekér Lászlón (Ladislaus),Szekér Anna, Szekér Erzsébet (Elisabetha),  Szekér Márton (Martinus)

Lássuk most a feltehető 39 új (már korábban itt élt) és ifjú (i) telepeseket, akik német (morva, sváb) horvát, bosnyák vagy részben magyar ajkúként születtek, de Szántó közösségéhez tartoztak 1771-ben:

Gasparus Osztermár, Mathias Smauz, Anna Gujtmán, i.Joannes Smauz, Joannes Mojzer, Joannes Bosok, Julianna Vasmatics, Michael Marlavics, i.Barbara Marlavics, i.Josephus Marlavics,  Martinus Turner, Stephanus Turner, Helena Lakics, Franciscus Krajczár, Barbara Urger, Joannes Krajczár, Rosina Presli, Stephanus Asmán, Catharina Asmán, Martinus Gujtmán,  Joannes Gujtmán, Catharina Gujtmán, Marianna Lusics, Josephus Kreda, Catharina Vasmatics

gyermekek:Josephus Vasmatics, Anna Mojszer , Joannes Mojszer, Ignatius Mojszer, Catharina Bosok, Catharina Marlavics, Barbara Krajczár, Catharina Krajczár, Franciscus Krajczár, Michael Asmán,  Helena Asmán, Elisabetha Gujtmán, Michael Gujtmán, Elisabetha Gujtmán |

Elmélkedés: Szántó lakosságának a száma 1757-től az eltelt 14 év alatt 304 lélekkel gyarapodott, amely magas, közel 50 %-os emelkedést mutat. A XVII. században megfigyelt átmeneti elnéptelenedéssel küszködő, de folyamatosan lakott Szántót (1715-ben csak 13 adózó család számlált) is érintette a feltehetően az 1722-1723. évben elrendelt betelepítés. Ennek hatására bekövetkező nagyarányú lélekszám növekedéssel kapcsolatosan most már kijelenthetjük a megvizsgált közel 90 évet tartalmazó adatokból, hogy a községbe betelepült új (telepesek) lakosok többsége magyar családból került ki. A német vagy idegen ajkú családok száma az 1722-1799 közötti időszakban körülbelül 60-70 családot nem érhetett el összesen.

Az idegen ajkú, új telepes (libere migrans) családokról

Az 1732-1799 közötti időszakban, az anyakönyvekben és az említett összeírásokban az alábbi idegen ajkú családok (személyek) fordultak mega teljesség igénye nélkül Szántón:

Achsperger, Arangász, Asmán, Batics, Bolcsevics, Bosok, Bossok, Csuzner, Ekker, Filitas, Filitás, Fisser, Fors,Gajszmar, Graff, Groff, Guitmon, Gui(j)tmon, Gujtmon, Gujtmon(n), Gujtmán, Gut(t)man, Hagner, Hasmon, Hoberszákk, Homle, Karajcár, Kliz, Kloz, Kneber, Krajczár, Krajczer, Kranics, Kranicz, Kránicz, Kreda, Lakics, Lener, Lithmer,Lochner, Lusics, Maczinger, Marlavics, Mausz, Mencell, Mezinger, Mojzer,  Osztermár, Pesler, Pichler, Presli, Rezler, Richter, Smausz, Smauz, Stucz,  Szukics, Tieliberger, Tujner, Turner, Urbanus, Urger, Vachberger,Vasmatics,

Több (családnév) egyazon személyt és családot takarhat, mert valószínűen csak hallás alapján másképpen  és másként jegyezhették le a neveket az idegen hangzás miatt: [Gui(j)tmon, Gujtmon, Gut(t)man, Gujtmon(n), Guitmon, Gujtmán], [Mausz, Smausz, Smauz], [Tujner, Turner], [Karajcár, Krajczár, Krajczer],[Graff, Groff],[Bosok, Bossok]

Mint már tudjuk az írásokból a Habsburg udvar szemében a betelepített német területről érkezett új telepeseket a katolikus vallás híveként, a kultúra hordozójaként s mindenekfelett a birodalom támaszaként tekintették. A betelepedő németekben a bécsi politika megbízható, hű elemeket vélt nyerni az ország megtartásáért folyó küzdelemben, a megbízhatatlannak tekintett magyarság ellensúlyozására!

Megállapítható az akkori okmányokból, hogy Szántón az új telepesek egy része kihalt, egy része nem ragadt meg és nem telepedett le véglegesen a betelepített vagy spontán betelepült idegen ajkú családokból. Sajnos nem találtam a letelt adómentes időket követő földesúri Contractus levelet sem. (Lehet, hogy nem volt új megállapodás a telepesekkel és ezért álltak tovább?) Lehet, de nem biztos. Az biztos, hogy a kevés megmaradt új polgárok (családok) [pl. Mauz, Mojzer, Krajczár,Gujtmon] teljesen asszimilálódtak, még a mai napig is élnek leszármazottaik a településen. Az elvándorlás másik oka talán még a túlnépesedés lehetett Szántón. Ennek következtében feltehetően az 1721-től betelepült és közel 60 évig lezajló, de nem teljesen lezáródó folyamatában a sok idegen ajkú (német, morva, cseh, horvát, bosnyák) betelepült nagy része áttelepült a még mindig csak szórványosan lakott, kisebb népsűrűségű Alföldre. Csite András a már korábban említett írásában így említi ezt a folyamatot: „Valószínűleg sokan elvándoroltak a faluból, s abban a nagy migrációs folyamatban vettek részt, melynek eredményeként az alföldi és délvidéki megyék újranépesültek.”

Szántói lakosok felsorolva az 1771. március 1-én íródott folyamodvány részletben (összeírásban elfoglalt helye) [ Vass János (.), Szekér Benedek (.), Szekér Mihály (.), Takács András (.), Kocshi Márton (.), Elekes György (.), Preszli Ruzsinka (393.) stb.]

1773. év körüli jobbágy összeírásból  24. Mausz Mátyás szabados, 29. Szekér György örökös, 33. Szekér Péter örökös, 34. Szekér Mihály örökös, 36. Szekér Benedek örökös