Korabeli leírások Szántó kapcsán 

(1785-1832)

… Az úton továbbhaladva a járásnak nevet adó Szántó falu következik, amely Keszthelytől északra fekszik. 1785-ben ennek a falunak is Festetics György gróf volt a földesura. 187 házat és 1049 lakost jegyeztek fel benne. Vályi magyar falunak írja, amelynek katolikus lakosai vannak. Sümegtől 1 1/2 mérföldre fekszik. Határa termékeny, szőlei jók, „vagyonnyai külömbfélék”.

Az 1806-ban elrendelt II. katonai felmérés alapján… A postalexikon a keszthelyi uradalom falvának írja. Itt van a nemesi szolgabíróság székhelye. (1810-1812 között) saját plébániája van a falunak, amely a Rezi öreg várának lábánál fekszik. A falutól nyugatra terül el a Vindornya mocsár. Sümegtől 1 1/4 órányi távolságra van, Keszthelytől 1 1/2 órányira. A hadmérnök táblázatában 148 házzal és 30 istállóval jegyezték fel. 1300 férfi és 60 ló volt beszállásolható. Az állatállománya: 20 ló, 300 igavonó és 560 juh volt. A környező magaslatok dominálnak. A település nem járható körül, nem kerülhető ki, de az áthaladás rajta széles, bár a nagyon köves talaj miatt nehezen lehet előrejutni. (Wegen sehr steinigen Grunde”.

1828-ban római katolikus templomával a megye falvai között szerepel. 140 házat és 1081 lakost jegyeztek fel ekkor benne, akik közül 18 volt „héber”, 1 protestáns és a többi katolikus. …              

[T. Mérey Klára : Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján 146.]

--- 

Sümeg-től Keszthely-ig menő Ország Ut (a kor nyelvezetén és helyesírása szerint)

I.

Ezen utat, az ide valók, Sümeghi vagy Keszthely-vidékbéli Utazók pedig Pápai vagy Győri Útnak nevezik, - s a következendő Helyeken megyen keresztül….

... Hidegkút, Szabad Puszta, leginkább erdőségbül áll, Földes Ura Gróf Festetits László - és a Grófi Ménes tenyésztetésről nevezetes. Szántó, mező város, a honnan egy Fő Biróság Kerület v[agy] Járás (Processus) nevezetét is veszi; népes és erős Jobbágyság lakja - Földes Ura Gróf Festetits László - szántó földje és rétye közép szerű, szöllő hegye nagy és jó bort termő; erdeje és legelője tagos és jó - vagyon benne egy Parochialis Templom, katonai quartélyház és egy bé szálló vendégfogadó - országos vásárja minden Esztendőben egy, és mindenkor Pünkösd Kedden  - A marha és zsib vásárral együtt egy nap tartatik és az elsőbb igen népes  - vagyon mészégetése, sok Basalt köve - A Kovátsi víz, mely kertye alatt és rajta keresztül foly ugy szintén a Zsidi Séd, hajtanak hat felül csapó Lisztelő malmokat - Innen a kinézés a régi hires Tátika és Rezi Várokra meglepetésig gyönyörködtető, - Szántóbul Keszthely felé, egy már uj ut is vagyon, a Zsidi Torkon és vár völgyön keresztül. - ….

 III.

…. Ettül a Bazsai határ végeztéig és a Hideg Kuti Puszta kezdetéig 540. ölekig az Ut erdőben mégyen, földje vagy székes agyag vagy pedig homok-agyag s egyes kövekkel tellyes, mely áltól az Ut felette rázós s átallyában tsinálatlan és rosz. Ettül a Hidegkúti Pásztor házig 430. ölekig az ut erdőben változó kerék nyomon megy, nem lévén bizonyos ut se kijelölve, se az erdő az ut mellékében kivágva, földje agyagos köves s tsinálatlan. - Hideg Kuttul Szántóig 1220. ölekig, erdőn keresztül mely az ut mentében kivágva vagyon, köves, helyei helyei fel árkolt, földje agyagos homok. -

Szántónak uttzája 741. öli hosszú és 5-20. öli széles, és a Nagy vendégfogadóig 526. ölig köves fenekű - ezentúl pedig a Város végéig -216. ölekre agyagos és sáros.  Ettül a Horgas Uton keresztül, a Zsidi nagy sédig 700. ölekig az ut feneke székes agyag és tsinálatlan. -  …..

IV.

Ezen Ország Utat Sümeghtül Gyöngyösi Vendégfogadóig e következendő patakok és erek metzik keresztül úgymint … Szántóban magábana Kovátsi víz, mely eredetét veszi a Kovátsi pusztában és öt fellül csapó Lisztelő Malmokat hajtván bé foly a Zsidi sédben, ott hol, Szántónak uttzáját keresztül metzi hid nints rajta. Szántói erdőben az ugy nevezett Nagy séd, mely eredetét veszi Zsidnál, malmokat hajt, sebes folásu és kiöntéseivel köveket ragad és hord a Vindornya csatornájában, s ott hol az utat keresztül vágja hid rajta nintsen. … a Hideg Kuti pusztában kettő  (híd ).

Szántónál a Kovátsi vízre és ugyan a Szántói erdőben a Nagy Sédre - hol az kiöntések miatt az átol járás többször fentartatik - az Elementumoktól okozott kártételek, ezen az uton leg inkább Bazsai falu végtul a Hideg Kuti határ kezdetéig vagyon, hol az esső és hó-lév az ut szinén folyván, gödröket és kimosásokat tsinál; hasonló eset vagyon Szántóbul ki menvén, egész a Nagy Sédig hol a Horgas Ut még a hófuva-tot is fel fogván az utat el zárja és elolvadáskor Bazsátul egész Gyöngyösig az ut erdőn menvén keresztül s ott is az, több helyeken az ut mellett ki vágva nem lévén, még tsak a szárittó szelek is későn javíthatják az utat. -

V.

Sümeghtül kezdve, egész a Szántói határban lévő Nagy Sédig az ut hegyes völgyes: jelessen … Bazsában való bemenetelnél, valamint a falu végétül kezdve a Hideg Kuti határig egy ölre a kapaszkodás 6-9. hüvelyknyi - is - Azon határ széltül a Hidek Kuti major-épületekig a lejtősség 3-6. hüvelyknyi - Ettül Szántó bé menetelig ismét emelkedik és egy darabnyira 5-8. hüvelykig. …

[Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban  - két korabeli forrás alapján - (99-101]

(folyt.)

február 14.(szit) 

Oldal: Korabeli leírások Szántó kapcsán
Szántó/Zalaszántó hely,- és a Szekér família családtörténetének kutatása - © 2008 - 2024 - zalaszantoiszeker.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat